17610. lajstromszámú szabadalom • Újítás körszövőszékeken

részbe mennek át és viszont, az (e5) dró­toknak illetve (e4) nyüstöknek, melyek a (g3) palástok (g2) furataiban vannak ve­zetve, sugárirányos ide-oda mozgást köl­csönöznek, tehát a szádváltást idézik elő. Az Ge2) csap fejét képező (e3) csavar ház meggátolja, hogy az (el) csiga, illetve az (e7) fej az (e) horonyból ki ugorj ék, mint­hogy közel a szemben fekvő szádképző ex­czenterig ér. Az egymással szemben elforgatható (e9) lemez és (e7) fej (7. ábra) lehetővé teszi, hogy az utóbbiba becsavart (e5) drót min­den mozgásnál, főleg a horony belső ré­széből annak külső részébe való átmeneté­nél sugárirányos maradjon, miáltal a nyüs­tök megszorulása és meggörbülése elkerül­hető. A jelzett drót a törzsszabadalomban (e3)-mal jelzett részt helyettesíti, de a törzsszabadalomban védett hasonló részinél annyival előnyösebb, hogy az (e4) nyiistök mindig hozzáférhetők. A drót két oldalán a két (el) csiga al­kalmazásának aiz a czélja, hogy a csigák­nak az exczenterhornyokban való megszo­rulását meggátolhassuk. A vetélő által bevetett vetüléket a törzs­szabadalomban védett berendezéstől eltérő­rően, nem a (h5) lemez-szegmentumok szo­rítják a szövetre, minthogy ezek most moz­dulatlanok, hanem a fölső szád csúcsa köze­iébon alkalmazott borda, mely a (h5) szeg­mentumoknál annyiban előnyösebb, hogy jóval kisebb utat kénytelen megtenni, ha a nyugalmi helyzetből a munkahelyzetbe megy át. Hogy ezt a berendezést a gyakorlatban értékesíthessük, a vetüléktől jövő fonalat egészen a 'fölső szád közelébe kell vezetni, mely czélból mindegyik vetélő fölső részén egészen a fölső szád csúcsáig érő és egy szemmel ellátott (r2) drót (1. és 10. ábra) van alkalmazva, mely szemen az orsótól vagy csévétől jövő vetüléket vezetjük át. A vetüléknek a kész szövetre szorítására szolgáló berendezés az (a) tengellyel együtt forgó (k3) hornyolt exczenterből áll, mely­nek többszörös kanyarulatú (k) hornyába a zárt (h3) gyűrű körül lengő (h) borda (h9) karja nyúlik be. A (h3) gyűrű- a (C) gyűrűn megerősített (cl) tartókra van szerelve és a (h) borda fölött egy (c2) terhelő gyűrű van alkal­mazva, melyet a rugalmas (c3) betét a (C) tartó gyűrűtől egy kis nyomással távol tart. Hogy a (h) bordák biztosan legyenek vezetve, a bordák a (c5) henger függé­lyes (c4) vezetékeiben is vezetve vannak. Ha az (n) elektromágnesek által működ­tetett (s) vetélők a vetülék egy részét be­vetették, a (h) bordák annak következté­ben, hogy a (h9) karok a horony (k4) ka­nyarulataiba (1. és 3. ábra) lépnek, a be­vetett vetülék alá fogódzanak, ezt alulról megfogják és végül a (2) helyzetbe jut­nak ("1. ábra), melyben a vetüléket a kész szövetre szorítják, hogy azután eredeti helyzetükbe térjenek vissza. Megjegyezzük még, hogy a horony kanyarulatainak száma a vetélők számával egyezik meg. A vetüléknek a szövetre szorítására szol­gáló berendezésnek a 2. ábrán látható ki­viteli módozatánál a (h) borda oly módon van alakítva, hogy minden állásánál ponto­sain a belső és külső szád lánczfonalai kö­zött maradjon. Hogy ezt 0, czélt elérhessük, a (h) bor­dák fölső oldalukon (h6) ívdarabok alakjá­ban vannak kiképezve, úgy hogy a (3) hely­zetben emez ívek a külső szádfal két-két meghatározott fonala vagy fonálcsoportja között mozogjanak és ezíeket csak akkor hagyjáik el, mikor ugyanazon bordának a vetüléknek a szövetre szorítására rendelt (h7) csúcsai léptek ugyanezen két fonál vagy fonálcsoport közé. Eme berendezésnél a (h3) gyűrű a ve­télőt vezető (ml) gyűrű belső falán lévő furatokban megerősített (cl) tartókra van ágyalva. SZABADALMI IGÉNYEK. A 12217. számú törzsszabadalomban védett körszövőszéknél eszközölt újítások, ne­vezetesen: 1. Egy új berendezés a szád képezésére, mélynél a nyüstök kívülről hozzáférhe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom