17560. lajstromszámú szabadalom • Sebesség változtató szerkezet

tassék, miáltal a szíját mindig kifeszítve tarthatjuk meg, bármilyen legyen is az elempárok viszonylagos állása, A találmány tárgya a mellékelt rajzokon van bemutatva. Az 1. ábra a találmány tárgyát képező szerkezetnek fölülnézete. A 2. ábra keresztmetszet az 1. ábrának (2—2) vonala szerint. A 3. ábra a szerkezet működésének elvét sematikus rajzban mutatja be. A 4. ábra metszet az 1. ábrának (6—fi) vo­nala szerint. Az 5. ábra a 4. ábrának megfelelő vízszintes metszet. A mint látható, az (1) vázban ágyazott párhuzamos (2 3) tengelyek mindegyike egy­egy (4) hajtó-elempárt hord, melyek úgy vannak tengelyükre ékelve, hogy avval együtt forognak, de rajta hosszirányban szabadon eltolhatók. A hajtó-elemek mindegyike a (fi) emeltyűk közé foglalt (5) csapágyhoz fekszik, melyek a diametrálisan egymással szembenálló (7) forgási csapokkal vannak ellátva; ez utóbbiak az emeltyűknek (8) hasítékaiban az alább leírandó czélból moz­gathatók. A hajtó-elempárok megfelelő tagjai külön (6) emeltyűpár által vannak egymás­sal összekötve, mely emeltyűk egyik végükön meg vannak hosszabbítva, és ott (9) hasí­tékokkal bírnak. Az emeltyűk ezen végének közelében vau ágyazva egy csavarorsó, mely egyik végén jobb-, a másik végén balmenetű csavarolással bír; a csavarmenetes részek mindegyikére egy (10) csavaranya van il­lesztve, mely a (9) hasítékba nyúló (11) csap­pal van ellátva. A (6) emeltyűk befelé nyúló (12) résszel bírnak, melyen az emeltyűnek forgási csapja van kiképezve. Mindegyik emeltyűpár meg­felelő (13) csapok körül forgatható, melyek az (1) kerethez képest oldalt szabadon csúsz­tathatók. Alkalmas (15) tartókon a (14) tagok vannak forgathatóan megerősítve, melyeknek szabad vége viszont a megfelelő emeltyűvel (16) csap által áll forgatható kapcsolatban. Figyeljük meg már most az emeltyűk mozgását, Ha az 1. ábrában bemutatott ál­lásnál a jobb oldalt látható csavarorsót for­gatjuk, akkor az emeltyűknek meghosszab­bított végei egymáshoz közelíttetnek. Ennek következtében természetesen a csavarorsó­hoz közelebb álló hajtó-elempár egymáshoz közelíttetik, míg a másik elempár egymás­tól távolíttatik; ugyanekkor azonban a (6) emeltyűk (13) csapjaik körül ellendíttetnek, de minthogy a (16) pontok a (14) tagok el­rendezése folytán kénytelenek ekkor a (15) csapok körül ívben elmozogni, úgy a (13) csapok hosszirányban egymás felé közelít­tetnek, még pedig mindaddig, míg a (16) csapok a (13 és 15) csapokkal egy vonalba jutnak. A (30) csavarorsónak folytatott moz­gásánál a (13) csapok ugyancsak a (14) tagoknak kényszerhatása alatt egymástól távolíttatnak, miközben a (6) emeltyűk az (5) csapágyakat tengelyeik mentén eltolják. Ezen működési módnak eredménye már most a következő: Midőn az emeltyűk az 1. ábrában föl tün­tetett állásukból kimozdíttatnak az egymás­hoz közel álló (4) korongpár egymástól el­távolíttatik, minek következtében a szíj ki­sebb átmérőjű kerületrészre jut. Minthogy azonban a (13) csapok a leírt elrendezés folytán egymáshoz közelíttetnek, úgy ezen elempár nem fog oly nagy mértékben egy­mástól eltávolíttatni, mint a mily mértékben a másik elempár egymáshoz közelíttetik, tehát szükségképen a szíj az egymáshoz közeledő elempárokon nagyobb átmérővel fog körülfutni, mint azon esetben, ha a közeledő elemek pontosan ugyanazon távol­sággal mozognának el. mint az egymástól távolodó elemek. A hajtó-elemeknek ezen relatív mozgása mindaddig folytatódik, nhg az emeltyűpárok párhuzamos állásba nem jutnak. Ha azután a csavarorsó mozgatását ugyanazon irányban folytatjuk, a (14) tagok a forgási csapjukon átmenő középvonalnak másik oldalára lendíttetnek át, úgy hogy a (13) csapok már most egymástól távolíttatnak, minek következtében a közeledő (4) korong­pár mozgása fokozatosan lassíttatik, míg a távolodó korongpáré ugyanazon mérvben gyorsíttatik. Látszik mindezekből, hogy a leírt és be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom