17547. lajstromszámú szabadalom • Elgázosítási eljárás tisztán differens gázok előállítására, túlhevített vízgőz közvetítésével
differens gázokat rendeltetési helyükre. A (t tl t.2 t.'S t4 tő t.6 17) a retorták és hamutartók ajtói. Az összberendezés a tűzálló (a) falazattal van körülvéve és a belső tér ugyanilyen anyaggal van bevonva. Az (a2) falazattal körülvett (a1) képezi a hamuból álló szigetelő réteget, melynek (a2) falazata az összberendezésnek biztos összetartása ezéljából vaskoszorúval van körülvéve. A vaskoszorú és (a2) falazat között légszigetelés van. Az eljárás kivitele a következő: Miután (RÍ R2 R3 R4) retorták vörös izzásig hevítettek, az (rl r2 r3) csövekl)e forró vizet vezetünk, mely azokban gőzzé változik és (xl x2 x3) csöveken keresztül túlhevítés ezéljából az (R5 R6 R7) retortákba vezettetik. A túlhevített vízgőz ezen retortákból a túlhevítés további fokozása ezéljából az (SÍ S2 S3) kigyó-csövekbe jut, úgy hogy a nagyon túlhevített vízgőznek megvan a képessége, hogy a szénnel kémiailag egyesüljön. Ezen vízgőz oly módon vegyül kémiailag a szénnel, hogy oxygénje a szénnel szénsavat képez, a hydrogén pedig fölszabadul. Az (81) kigyócső a túlhevített vízgőzt az (Rl R2 R3 R4) retorták alá bocsátja, hol a túlhevített vízgőz oxygénje a szénnel szénsavat képez, a hydrogén pedig fölszabadul. A szénsav a retortákban való keletkezése alkalmával az izzó tüzelő-anyagban szénoxyddá redukálódik és a gázok a csöveken keresztül az I. égetési térbe áramlanak. Az (S2) kigyócső túlhevített vízgőzét hasonlóképen az I. égetési térbe bocsátja, hol a túlhevített vízgőz oxygénje a szénnel szénsavvá egyesül. A gázok körüljárják az (Rl R2 R3 R4) retortákat és az (R8 R9 RIO) retorták rostélya alá jutnak, melyekben a szénsav redukálódik. Ezen retortákból a gázok harmadízben az (A) csövön keresztül a II. égetési térbe áramlanak, melybe az (88) kigyócső bocsátja a túlhevített vízgőzt és ennek oxygénje a széngázokkal szénsavat képez, fölszabadítva a hydrogént; a hydrogén a képződött szénsavval a III. térbe jut, melyben a hydrogén erősen fölhevített levegő vagy tiszta oxygén segélyével elégettetik; az égési-gázok a (C) csatornán keresztül az IV. térbe áramlanak, oly czélból, hogy az (R8 R9 RIO) retortákat körüljárva, elvezettessenek. A szabadon fölhasználható differens-gázok a (B Bl) csöveken áramolnak ki és esetleg jobb kihasználás ezéljából egy külön térben a szén a hozzávezetett túlhevített vízgőz oxygénjével szénsavvá egyesíttetik. mely gázok a fölszabadult és újonnan képződött hydrogénnel a rendeltetési helyre vezettetnek, hol a hydrogén lehetőleg erősen fölhevített levegővel vagy tiszta oxygénnel elégettetik. A képződött gőzök és égési gázok rejtett melege a tüzelőanyagok és hasonlók előmelegítésére használható föl. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elgázosítási eljárás tisztán differens gázok előállítására, jellemezve az által, hogy a tüzelőanyagok elgázosítását izzó retortákban és hasonló tartályokban csak túlhevített vízgőzök és tiszta oxygén segélyével, nitrogén hozzájárulása nélkül eszközöljük s a keletkezett széngázokat az I. égetési térben bő hydrogénfejlődés mellett csak túlhevített vízgőz segélyével égetjük el, mire a szénsavat szénoxydra való redukáltatása ezéljából izzó tüzelőanyaggal megtöltött retortákon és hasonlókon vezetjük keresztül, továbbá ezen gáznak 1 /3 részét a gázosító-térből a II. égetési térbe vezetjük, hol a széntartalmú gázokat túlhevített vízgőz segélyével elégetjük, míg a fölszabadult és újonnan képződött hydrogént a III. égetési helyen a gázosító berendezés belsejében túlhevített levegő vagy tiszta oxygén segélyével égetjük el s a keletkezett tisztán differens gázok maradványát rendeltetési helyére vezetjük. 2. Az 1. igényponttal védett eljárás szerint előállított differens gáz alkalmazása, jellemezve az által, hogy a széntartalmú gázokat intenzivebb kihasználás ezéljából egy külön térben a hozzávezetett túlhevített vízgőz oxygénjével szénsavvá égetjük el s ez utóbbit a fölszabadult
