17531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nikkel, vas és a nikkelvas ötvözet aczél tulajdonságú vegyületeinek előállítására
3 -egyesül s a szén mint karbidszén van jelen, mely állapotából edzőszénné és temperszénné legkönnyebben alakítható át a szokásos aczél-edzési ós lágyítási eljárások segélyével. A jelzett módon a színvas, színnikkel illetve ezek ötvözete, és a nikkel, a vas és a nikkel-vas ötvözet szénvegyülete állíttatik elő. A vasnak, nikkelnek illetve a nikkel-vas ötvözetnek a mangánnal, chrómmal, kobalttal, molibdénnel, wolframmal, uránnal, vanádiummal, kantállal, nióbbal, titánnal, zirkonnal és szilicziummal képezett szénmentes vagy széntartalmú vegyületeinek előállításánál az eljárás csak annyiban különbözik a jellemzett eljárástól, hogy a pótléknak valamely oxygénes vegyületét vagy hevítés alkalmával oxygénes vegyületté bomló sóját por alakban a porkeverékhez adjuk, a redukáló anyag (C, Al. Mg) mennyiségét pedig úgy számítjuk, hogy a vas illetve nikkel oxygénes" vegyületének redukálására szükségelt menynyiségen fölül még annyi maradjon, hogy a hozagolt pótlék oxygénes vegyületét is színfémmé illetve színmetalloiddá redukálja; az esetben pedig, ha a redukált anyagokat a redukczióval egyidejűleg szénvegyületté akar juk alakítani, a szénből még oly fölösleget adunk a porkeverékhez, hogy a szükségelt százalékos széntartalmú szénvegyület képződhessék. A redukczió vegyfolyamata egyébiránt megegyezik a színvas, színnikkel illetve a színnikkel-vas ötvözet előállításánál jellemzett vegyfolyamattal. A redukálódott anyagok azonban még az ívfény hőmérsékletének hatása alatt vegyületté egyesülnek^ miközben egyidejűleg fölveszik a fölöslegben maradt szenet is, t. i. az esetben, ha a redukczió létesítésére szükségelt redukáló anyag (C, Al, Mg) mennyiségén fölül még szabad szén maradt. így a redukáló anyag, a szén és a hozagolt pótlék (Co, Cr, Mm, stb.) százalékos mennyiségével (a vasra és a nikkelre vonatkoztatva) módunkban áll szabályozni a képződött termék (aczél) vegyi alkatát, a vegyi alkattal pedig természetszerűit egyszersmind a termék fizikai sajátságait is; tehát 1,2 vagy több százalék mangánt) titánt, szüicziumot vagy egyéb pótlékot, tartalmaz, továbbá hogy a termék szénmentes vagy 1, 2 stb. százalék szenet tartalmaz. Esetenkint a vas, a nikkel illetve a nikkel és a vas ötvözete, vagy a hozagolandó pótlék (mangán, chróm, titán stb.) részben vagy egész mennyiségében már szín állapotban esetleg megfelelő szénvegyületük (vasaczél nikkelaczél, wolfrámkarbid stb.) alakjában is alkalmazásba vehető az eljáráshoz; így például vehetünk elaprított öntött- vagy kovácsvasat, vagy a részletezett eljárással analóg módon előállított színmangánt,chrómot stb. is, mely esetben természetesen a redukáló anyagok (C, Al és Mg) mennyiségét a színfém mennyiségéhez viszonyítva kell alkalmazni. Főleg czélszerű ez utóbbi eljárás akkor, ha a színfém ismert százalékos széntartalmú szén vegyületét akarjuk előállítani. A módszer kiterjed a. vasnak, nikkelnek, mangánnak, chrómnak, kobaltnak, molibdéunek. wolfrámnak, uránnak, vanádiumnak tantálnak, nióbnak, titánnak, zirkonnak és szilicziumnak színállapotban és szénvegyületük alakjában való előállítására is. A módszer változtatik annyiban, hogy a villamos kemenczébe nem bocsájtunk be redukáló gázukat, A villámos kemencze szedőterében összegyűlt olvadt fémet vagy azonnal formákba bocsájtjuk, vagy kihengerelendő és kalapálandó tuskókká öntjük, vagy pedig a rendes tégelyaczél készítésének módjára tégelyekben újból megolvasztjuk és mint ilyent kezeljük tovább. A terméknek a tégelyekben való ismételt megolvasztása alkalmával az esetleges oxydálódhatás elkerülése czéljából czélszerű a szokásos salakképző anyagokon kívül még kevés fémaluminiumot vagy féinmagnéziumot is adni a tégelyben összeolvasztandó tömeghez. A színfémekből (vas, nikkel) és színállapotú pótlékokból (mangán, chróm stb.) kiindulva, de tégelyekben való újbóli összeolvasztás nélkül, tehát a használatban lévő tégelyaczél-gyártási módszer helyettesítésére szolgál a találmány egyik kiegészítő részét képező alábbi módszer, melyben a tégelyaczélnak nevezett finom aczélfajokat nem tégelyben, hanem a villámos kemen-