17531. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a nikkel, vas és a nikkelvas ötvözet aczél tulajdonságú vegyületeinek előállítására

Megjelent 1í)00. évi április hó 2-án. MAGY. m Kia SZABADALMI TBjj HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17531. szám. XVI/c. OSZTÁLY. Eljárás a nikkel, vas és a nikkel-vas ötvözet aczéltulajdonságú vegyületeinek előállítására. GYŐRFFY JÓZSEF LÁSZLÓ EGYETEMI HALLGATÓ BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1893 november hó 29-ike. Elsőbbsége 1899 márcz. 21-től kezdődik. A jelen találmány tárgya eljárás a nikkel, vas és a nikkel vas ötvözet aezél tulajdon­ságú vegyületeinek (tégelyaezélnak) előállí­tására. A találmány újdonsága és önállósága két részre oszlik: 1. újdonság az eljárásban, és 2. újdonság az aczélfajokban. A tégelyaezélnak a jelen találmány tár­gyát képező új előállítási módja a tégely­aczél alapanyagjainak szénnel vagy szénben dús szénhydrogén-gázokkal, fémaluminium­mal és fémmagnéziummal redukálható ve­gyületeiből (oxyd, oxydul, nitrát, karbonát stb.) való kiindulása és a redukeziónak a villamos ívfénnyel való eszközlése ált il van jellemezve. Az előállítandó aczélfaj ezélzott száza­lékos összetételének megfelelően a vasaczél (a vas szénvegyülete) előállításánál a vasnak, a nikkelaezél (a nikkel szénvegyülete) elő­állításánál a nikkelnek, a nikkel-vasaezél (a nikkel-vas ötvözet szénvegyülete) előállí­tásánál pedig a nikkel és a vas elegyének valamely oxygénes vegyületét, például oxyd­ját, oxydulját vagy pedig magas hőmérsék­letnél oxidjává illetve oxyduljává bomló sóját, például karbonátját, nitrátját stb. lehe­tőleg finoman porított állapotban porított szénnel, fémaluminiummal, fémmagnézium­mal keverjük össze, még pedig a szén, fém­alumínium, fémmagnézium legalább is olyan mennyiségével, hogy az oxygén a vas illetve nikkel oxygénes vegyületéből szénmonoxyd (CO) illetve az alumínium és magnézium szabályos oxydjai (Ala 08 , Mg 0) alakjá­ban vonassék el; a tiszta nikkel illetve vas előállításánál a redukáló anyagok (C, Al, Mg) mennyisége legföljebb kevéssel lehet több a szénmonoxyd illetve szabályos alu­miniumoxyd és magnéziumoxyd képződheté­sére szükségelt mennyiségnél, míg ellenben ha a redukált nikkelnek illetve vasnak mái­karbont kell tartalmaznia, tehát az esetben, ha a redukált fémet a redukezió után azon­nal szénvegyületté akarjuk alakítani, az esetben a szén mennyiségének az oxygénes vegyület redukálására szükségelt mennyi­ségén fölül a szénből még oly fölösleget is alkalmazunk, a mennyi szén százalékokban kifejezve elegendő ahhoz, hogy a vas illetve nikkel a fölös szénnel a megfelelő százalék­szenet tartalmazó szénvegyületté (aczéllá) alakuljon. Az oxygénes vegyület és a redukáló anya­gok (C, Al, Mg) keverékéhez a redukált fém

Next

/
Oldalképek
Tartalom