17525. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngáz-fejlesztő készülék önműködő karbidadagolással

széle fölött körülbelül 10 cm. magasság­ban nyúlik a harangba és a harang tetején túl érve, hol eső és szenny bejutásától védve van, túlságos gáztermelésnél a gáznak abszolút biztos elvezetését eszközli. A gazométerből (i) csövön keresztül jut ismert módon a gáz (E) tisztítóba. Az (E) tisztító kettős falú álló hengerből és bajonettzár valamint vízzárral ellátott födőből áll, mely utóbbi (1) csappal van el­látva, mely a födő kiemelése és betételénél az adhásio illetve víznyomás legyőzésére szolgál. Az (i) csőnek a tisztítóba nyúló vége (p) tetővel van ellátva, hogy a tisztító­anyag bele ne hullhasson. A tisztítóban sziták, illetve fonott sövé­nyek vannak, melyekre rétegekben a tisz­tító-anyagot helyezzük. Miután a gáz a tisz­tító- és szárító-anyagon áthatolt, a (k) csövön keresztül (o)-nál ismert módon a csőveze­tékbe jut. A gáztartó és tisztító között (m) csap, a tisztítón túl (11) főcsap van elrendezve. A tisztító-anyag kicserélése alkalmával mind­két (m 11) csapot el kell zárni, különben az (m) csap máskor mindig nyitva van; az (11) főcsap szolgál továbbá a csővezeték elzá­rására. A tisztító tödőjén lévő (1) csappal gummi­cső segélyével alkalmas módon összeköt­hetjük a (bl) vezetékrúdon lévő vízmano­métert. A gáztaitó két oldalán (bl) vezetékrudak vannak alkalmazva, melyek ismert módon (v) vezetővillákkal (vagy csigákkal) össze­köttetésben, a harang vezetését eszközlik. A (bl) rudak egyszersmind az (F) adagoló­készülék tartói gyanánt szolgálnak. Az (F) adagoló-készülék egy mellső olda­lán tolóablakkal ellátott hosszúkás szekrény­ből áll, melyben az (u ul) csigákkal közös tengelyen lévő hengeren, vagy magukon az (u ul) csigákon végnélküli (w) szalag van elrendezve. Ezen henger az (u ul) csigák­kal egy darabból is lehet készítve és a szalag csúszásának megakadályozása czéljá­ból érdes fémszalaggal van borítva. A (w) szalag időjárásnak ellenálló fémsodrony szö­vetből készül és fölső része (el) pléh alá­téttel, esetleg nagyobb készülékeknél külön e czélból beiktatott vezetésre és alátámasz­tásra szolgáló csigákkal van alátámasztva, hogy a ráhelyezett karbid súlya alatt le ne hajolhasson és hogy a súrlódás csök­kenjék. A gáztartó födőjéről (v) csigán, (u) és (ul) csigákon hornyokban vezetett (r) kötél az adagoló-készülék működését eszközli, mely kötél az oldalt való kicsúszás ellen alkalmas készülékkel van ellátva és végére (y) súly van erősítve. Ha a gáztartó gázfogyasztás alkalmával (pl. ha már csak 1 /3 része van gázzal telve), bizonyos meghatározott mély­ségnél alább sülyed, akkor az (y) súly a (z) konzolról fölemelkedik s az eddig laza (r) kötél megfeszül. A harang síilyedésénél a kötél az (11) csigát azután jobbról balra for­gatja és a, fogazott (s) zárókerék és a be­csappanó (t) zárókilincs által az adagoló­szekrény belsejében lévő, érdes fölületű sza­laggal bevont, az (u) csigával közös ten­gelyre szerelt (w) szalag hengerét forgásba hozza. A (w) szalagon elől lévő karbid a szalag hátrafelé való haladásánál a (G) csövön ke­resztül a fejlesztőbe esik. Mivel csak a szélen lévő karbid esik a fejlesztőbe, a gáztartó pedig 2 /s részében üres, így tehát lehetet­len, hogy a fejlesztőbe egyszerre annyi karbid kerüljön, hogy a belőle fejlődött gáz a gáztartóban el ne férjen. A gáztartó emel­kedésével a kötél az üresen járó (Ul) csigán visszavezettetik úgy, hogy az (y) súly ismét a (z) konzolra jut. Az (ul) csiga tengelyé­nek két végére a (W) szalag megfeszíté­sére szolgáló (X) feszítő-készülék van alkal­mazva. Azon esetben, ha nem gondoskodunk a karbidkészletnek az adagolásban való meg­újításáról, vagy bármi okból a karbidkészlet elfogy, azaz a gáztartó a fennebb említett meghatározott mélységnél alább sülyed. a nélkül, hogy a fejlesztőbe karbid vezettet­nék, (fl) kontaktus a világítandó hely vala­mely pontján elrendezett villamos csengőt szólaltat meg és figyelmeztet a karbidkész­let megújítására, a mihez, mivel a gáztartó V* részében még van gáz, elegendő időnk van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom