17516. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nyers anyagok aprítására és keverésére papírgyártási s egyéb czélokra

henger késeinek éle között a kivánt mini­mumtávolság van. Hogy ezen minimum távolság pontosan szabályozható legyen, a mi azért szüksé­ges, hogy a szerszámok kopása utánállít­ható és a faaprításnál a mindenkor előállí­tandó forgácsok nagysága beállítható le­gyen, az (L) gyűrű függélyesen mozgatható. E czélból az (L) gyűrű (Ll) csavarokon függ, melyek a gépfödő (L2) szelenczéinek anyameneteibe illenek. A csavarok egyikén lévő (N) kézikerék, továbbá az (NI) fogas­kerék és egy, a gépfödő nyitott nyakán ülő forgatható, azonban függélyes iránybani el­tolás 'ellen biztosított, (N2) fogaskoszorú közvetítésével az összes (Ll) csavarok egy­idejűleg és egyenlő mértékben forgathatók és így az (L) gyűrűnek a toldatban való egyenletes emelését és sülyesztését, vala­mint ez által az őlrlőhengernek az őrlő­gyűrűhöz való csekélyebb vagy nagyobb közeledését Vagy távolodását létesítik. A 3. ábrában a most leírt készülék egy másik kiviteli módozata van föltüntetve, mely az előbbitől abban különbözik, hogy a kúpos gyűrű a kádon kívül van elhelyezve. A gyűrűt itt az (N2) fogaskoszorú tartja, mely ezen kivitelnél a gépfödő nyakán füg­gélyes irányban eltolható és melynek alsó agyfölülete egy kétrészű csavarfölületet képez, mellyel egy, a födőnyakon lévő, fölső oldalán megfelelően alakított gyűrűre támaszkodik. Az (N2) fogaskoszorút itt az (NI) hajtás és (N) kézikerék mozgatja, me­lyek tengelye a gépfödőben forgathatóan van ágyazva. A fogaskoszorú forgatásánál a fogasko­szorú egyidejűleg függélyes irányban is el­tolódik, a mi tehát szintén a kúpos gyűrű emelését és sülyesztését, az első kivitelnél leírt hatással vonja maga után. Megemlítendők még a be- és kifolyató toldatok (0 illetve P), valamint az őrlőtest fölött és alatt elhelyezett (Q) emelő- és i keverőszárnyak. Az alsó keverőszárnyak fölött lévő (R) tárcsa és egy, a kád közepén lévő (S) be­ugrás arra szolgálnak, hogy a késeshen­ger nyugalmi helyzetben is a kellő ál'ás­ban tartassák, úgy hogy az alkalmas; for­dulatsebességnél azonnal a röpítőerőnek legyen kitéve. A többi ábrákban föltüntetett készülékek ugyanazon ismert munkaelven alapszanak és szerkezeti részeik nagyobhára az előbbi gép hasonló betűkkel jelölt részeivel meg­egyezik. Azonban egy lényeges ponttan kü­lönböznek az előbbitől, nevezetesen m'g az előbbinél a késeshengernek a kád belső fölületén való körözésénél a késeshenger saját tengelye körül csak akkor forog, ha a körözés alatt a kád belső fölületén egy bizonyos utat megtett, addig a most le­irandó gépek késeshengerének körözése, il­letve annak gördülése független; a gördü­lés gyorsabb vagy lassúbb lehet, úgyhogy a körözés vagy a két testnek egymásba való gördülése mellett az őrlőtest a kád hosszában csúszik. Ez az által van elérve, hogy az őrlőtest tengelye a helyett, hogy szabadon inogna, egy külön hajtótárcsában kényszermozgásúlag van vezetve. A 8. és 9. ábrában föltüntetett gépnél e czélra egy, az (A) kád közepéből fölemel­kedő (a) oszlop fölső részében egy (b) orsó van megékelve, mely fölül az (a) oszlopból kiáll és a (c) tárcsa forgástengelyét ké­pezi, míg a tárcsa agya az oszlop fölső vé­gére támaszkodik. Ezen a könnyebb szere­lés czéljából két részből készített (c) tárcsa (d) vezetékében az őrlőtest (G) tengelye kényszermozgásúlag van vezetve. A (c) tárcsa (e) feneke az őrlőház födelét képezi. A (d) vezeték egyszersmint arra is hasz­nálható, hogy a henger kilengését az (L) gyűrűtől és (M) tárcsától függetlenül ha­tározza meg, a mennyiben, mint a 8. és 9. ábrákban látható, egy (f) állítócsavar van alkalmazva. Az így leírt készüléknél tehát a (H) őrlc­testnek saját tengelye körüli forgása a(J) hajtótárcsa fordulatszámától függ, azon­ban a (B) őrlőgyűrűn való körözése a (c) tárcsa forgásához van 'kötve, mivel a (G) tengely a (c) tárcsa (d) vezetékében csak sugárirányban mozoghat. Ha például az egészen szabad ingánál az ingatengely perczenke'nti fordulatszámain),

Next

/
Oldalképek
Tartalom