17445. lajstromszámú szabadalom • Újítások gyűrűs fonó, kettős czérnázó és tekercselő gépeken

3 — gyűrűsín útjának legmagasabb pontjára ért j és gyöngén megemeli a tárcsát, lehetővé téve ez által az utolsó tekerületeknek a tekercs csúcsára való rávitelét; ha azonban a tárcsa alsó oldalán konvex alakkal bír, mint a 7. ábrában, akkor ezen utolsó tekerületek a tárcsa alá futnak és azt bizonyos ékhatásnál fogva megemelik, a nélkül, hogy a fonalvezető cr'ntkezésbe jutna vele. Különben is akármilyen alakú tárcsát használunk, azt oly csekély súlyban készítjük, bogy rendkívül könnyen legyen megemelhető. A tárcsának czentrális nyílását az orsó keresztmetszetéhez képest úgy méretezzük, hogy a tárcsa és az orsó között semmiféle súrlódás ne lehessen, de viszont a tárcsa az orsón rézsútos állásba ne juthasson, a mi a fonalnak ismét csak káros megfeszíttetését vonhatná maga után. Midőn a tárcsának egyik oldala a fonalvezető által megemeltetik, másik oldala érintkezésbe jen a gyűrű koronájával, miáltal a tárcsa kellő forgási síkjában megtartatik. A helyett, hogy a tárcsát az utolsó tekerületeknek az orsóra való rávitele czéljából szükséges mérvben a fonalvezető által emeltetnők meg, a gyűrűnek külső vagy belső oldalán egy gyűrűs (k) nyúlványt alkalmazhatunk (9. és 10. ábrák), mely a gyűrűn, sőt a fonalvezetőn is kissé túlnyúl, úgy 'hogy midőn a gyűrűsín megemeltetik, ezen (k) nyúlvány érintkezésbe jön a tárcsával és azt forgási síkjának megzavarása nélkül megemeli. Ez által tehát a tárcsának rézsútos állása biztosan elkerülhető és ez esetben a tárcsa czentrális nyílását szűkebbre készíthetjük, úgy hogy az szorosan csatlakozik az orsóhoz. Ezen külön nyúlványnak alkalmazása által még elkerüljük azt is, hogy a tárcsa a fonalvezetőnek a gyűrűhöz viszonyított állását befolyásolja és ia fonalvezető a gyűrűn meglazulva, hosszabb fonaldarabot juttasson a tekercsnek csúcsára. Ezen nyúlvány elrendezése által tehát egyrészt a fonalvezető használhatóságának időtartamát hosszabbítjuk meg, másrészt a tekercs csúcsát szilárdabb és jobb alakban állíthatjuk elő. Az (fj tárcsát középen egy rövid csövecskével láthatjuk el, a mint ez az 1—3. ábrában szakadozott vonalakkal és (g) betűvel jelölve van; ezen csövecskének az a rendeltetése, hogy jobb vezetést biztosítson és a kopásszilárdságot nagyobbítsa. A mennyiben ily hüvelyt alkalmazrnk, annak méretezésénél vigyáznunk kell és különösen, ha a gyűrűs (k) nyúlvány nincsen meg, tekintettel kell lennünk arra, hogy a (g) hüvely az (f) tárcsának azon, bár csekély mérvű elbillenését lehetővé tegye, melyet az a fonalvezető által való megemeltetésekor szenved; bizonyos esetekben előnyös a (g) csövet egy (g2) szemmé megrövidíteni (3a. ábra). De alkalmazhatunk nagyobb vastagságú fatárcsákat is, melyek pótolják a csövecskével vagy czentrális szemmel ellátott fémkorongokat. f Az (f) tárcsának és (b) gyűrűnek átmérői a körülményekhez képest latározandók meg; általánosságban jó eredményt szolgáltatott 33 mm. átmérőjű tárcsánál 27 mm. átmérőjű gyűrű. (Itt a gyűrű belső átmérője értetik.) Az oly fonó, kettőző vagy czérnázó gépeknél, a melyeknél az imént leírt tárcsával dolgozunk, előnyös rövid testű tekercsekkel dolgozni és különösen megakadályozni azt, hogy a tekercs kúpjának feneke túlságos gyorsan megvastagodjék. Ere szolgál a 11—13. ábrákban bemutatott elrendezés. A gép vázához a szokásos módon (m) csay körül forgathatóan az (1) emeltyű van erősítve, melynek (p) nyúlványán (q) csap kerül a z (r) görgő forgatható, mely az (o) tengelyre erősített (n) bütyökkorong által befolyásoltatik. A gép egész hosszán végigterjedő (s) tengely az (a) gyűrűsínnek megemelésére és sülyesztésére szolgáló (t) bütyökkorongokat hordja. Az (s) tengely a gép két végén alkalmazott csapágyakban van a szokásos módon ágyazva. A (t) bütyökkorong (u) bütyke az i'y gépeknél általánosan ismeretes elrendezéssel, alakkal és czéllal bír, a mennyiben ez szolgál a tekercs kúpos része fenekének kiképzésére. Az (1) I emeltyűnek szabad végén a (v) dob van