17430. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kelmefestésre a jiggergépen

2 — elején sokkal erősebben festődik, mint a közepe vagy még inkább a vége felé. Sikerült ugyan ezt a bajt némiképen enyhíteni az által, hogy ajiggernél dörzshajtást alkalmaztak a szövet menetsebességének szabályozására vagy a végeknek gyakrabbi ideoda vezetése által mindenkor kellő mennyiségű festőanyagok hozzáadása mellett, valamint ezeknek időnkint a szövet keresztülmenetele közben való pótlása által, azonban a bajnak teljes megszüntetése, mi biztos festést tenne lehetővé, nem volt elérhető, minek következtében még ma is, főképen a festésnek régi tökéletlen eljárása alkalmaztatik a motolán, különösen selyem- és félselyem-kelméknél. Jelen találmány értelmében már most egyszerű útat követünk, hogy azt a hátrányt, mely a közönséges jigger-festőeljárással jár, megszüntessük és ez utóbbit jó eredménnyel alkalmazhatóvá tegyük, a festéket erősen vonzó szálakból készült szövetekre is. Ez jelen találmány értelmében úgy történik, hogy az előzőleg elkészített festékfürdőt egy jiggergép kádjába akképen vezetjük be, hogy azt lassanként megtölti, min a szövet körmenetét egyidejűleg fokozódó sebességgel végzi. Megjegyzendő, hogy a jigger alatt széles festőgépek értendők a szövet visszamenetével (azaz a szövet mozgása az előbbivel ellenkező irányban), melyet ismert módon a tekercselő hengerek hajtószerkezetének megváltoztatásával vagy ha csak egy hajtóművel rendelkezünk, mint pl. a flatschkészűlékeknél stb., magának a tekercselő hengernek kicserélésével vagy áthelyezésével érhetünk el. A festési folyamat kezdetén a jiggerkád üres ós a testékfürdőnek a jiggerbe való bevezetését a szövetnek azon való keresztül vezetésével egyidejűleg kezdjük meg. Lehet azonban a jiggerkádat a folyamat megkezdése előtt festőfolyadékkal előbb anynyira megtölteni, hogy az az alsó vezetőhengereket érintse, illetve körülvegye és csak azután vezetjük be lassanként a festékfürdő egész mennyiségét, mialatt a szövet ide-oda fut. Ily módon azonban még mindig fönforog a szövet egyenlőtlen kifestésének veszélye, különösen a szövet pályájának elején, miért is ezen eljárás alkalmazása előnyösebb kezdetben üres jiggerrel. A festékfürdő előzőleg megszabott összes mennyiségének a jiggerbe való bevezetését folytonos áramban kell végezni, mi mellett egyes megszakítások, ha nem túlságosan hosszúak, néha még megfelelőnek tekinthető összeredményt engednek meg, de mindenesetre az eljárás rosszabbodását illetve csekélyebb biztonságát eredményezik. Különösen előnyösnek mutatkozott a festékfürdő bevezetése oly módon, hogy azt egy fölső tartályból fecskendő cső vagy más efféle segítségével a szövetekre fecskendezzük, mialatt ezek a jiggerben futnak. Ekkor a szövettel érintkezésben volt és ez által a festéktartalma tekintetében lényegesen gyöngült festékfolyadék a jigger alsó részében gyűlik össze és azután a befolyás további folyamán gyöngült állapotban mindig magasabbra emelkedve, a keresztülhaladó szövetet jobban és jobban körülnyaldossa és azt tovább festi a nélkül, hogy nevezetesen akár a festőanyagot különösen könynyen fölvevő szöveteknél is, a színek nem kívánatos egyenetlenségét okozná. Ezt az eredményt a következő körülmény közreműködésével magyarázhatjuk meg. A festékfűrdőnek a bevezetés által okozott emelkedése következtében a szövet és festékfürdő közötti természetszerűen növekedő érintkezési időtartamot a keresztülhaladó szövetnek fokozódó menetsebessége kellően megrövidíti és ily módon az egész szövetre lehetőleg egyenletesen eloszolt összhatást érünk el és a jiggerbe beömlő festékfürdőnek kezdetben csekélynek mutatkozó közreműködése kiegyenlíttetik. Ennek megfelelően ezen találmány segítségével a szövet színének és átfestésének rendkívüli egyenletességét az által érjük el, hogy a festékfürdő beömlósének befejezése után, tehát ezentúl további beömlés nélkül, a szövet a gyorsan fölszívódó részektől megfosztott fürdőben a szükséghez képest ideoda futhat, miáltal a színárnyalat kellő teli-