17427. lajstromszámú szabadalom • Eljárás konzervált takarmány előállítására

nem mindenféle szárítási művelet ered­ményez alkalmas vérport. hanem hogy inkább a szárítás módja járúl lényegesen ahhoz, hogy nagy gyakorlati értékkel bíró árú legyen előállítható. így főkép a forró levegő segé­lyével történő szárítás bizonyult e czélra legalkalmasabbnak, mikor is a vér bizonyos meghatározott arányban egyéb nagy meny­nyiségű rostanyagot tartalmazó növényi takar­mányfélékkel, mint szárított répaszeletekkel, törkölylyel stb. kevertetik és fokozatosan %—1 óráig egész 100° C-ig növekedő hőfok­nak tétetik ki. E szárítás alkalmával a szesz a vér könnyen szétbontható fehérje-anyagára átalakítóan hat, a mennyiben ezt a konyha­sóval együtt annyira átalakítja, hogy az a baktériumoknak ellentállni lesz képes, míg egyszersmind a vérben esetleg már meglevő betegségelőidéző csírákat, mint tuberkulózis­baczillusokat stb. megöli. A takarmány ezen folyamat következtében ízletesebb is lesz, mint bármely hasonló kezelési eljárás alap­ján nyert takarmány. A szeszszel való keze­lés és Va—1 órai szárítás után még nedves termék azonban szállításra és forgalomba­hozatalra minden körülmények között még nem alkalmas; azonkívül hiányoznak még belőle a rezorbeálható szénhidrátok, míg a konczentrált fehérje-tartalom rendkívül nagy. Főkép ez utóbbinak kiküszöbölésére és egy­szersmind egy második konzerváló folyamat előidézésére a nyert termékhez még annyi czukrot (nád-, nyers-, keményítő-, gyümölcs-és hasonló czukrot) adunk, hogy a nitro­génvegyületek a nitrogénmentes anyagokkal a tápanyag számára szükséges helyes arány­ban legyenek. Ezzel egyidejűleg, vagy pedig már egy korábbi stádiumban, még körül­belül l«/o meszet (legczélszerűbben foszfor­savas mész alakjában) adunk hozzá, hogy a hiányzó tápsókat is normális viszonyban nyerjük. A czukor hozzáadása által a takarmány újbóli konzerválását, illetőleg mázzal való bevonását czélozzuk, amennyiben ugyanis a czukor hozzáadása gyönge föihevítés mellett eszközöltetik. A czukornak fölmelegítés nél­küli egyszerű fölszivatása a gyakorlati tapasz­talok szerint nem adna abszolút ellenálló­képes preparátumot, míg ellenben a czukor segélyével való meleg mázzal-ellátás. miután ez utóbbi már magában véve is erős kon­zerválószer, lehetővé teszi, hogy az előállí­totttakarmány rothadás és szétbomlás ellené­ben tökéletesen immúnis legyen. A takar­mánynak eme mázzal-ellátásánál különös gond fordítandó arra, hogy karamelizálás be ne következhessél^. A karamelizálás követ­keztében ugyanis a takarmány íze meg­romlik és a mázzal-ellátáshoz használt czu­kor tápereje is részben elvész. Tehát túl­hevítésnek nem szabad bekövetkeznie. A sza­bályszerű, helyes mázzal-ellátás a takarmány izének jelentékeny javulását eredményezi, míg másrészt a máz folytán úgy a leve­gőnek. mint a rothadást előidéző csíráknak bejutása meg van akadályozva. A jelen eljárás szerint előállított takar­mánykonzerv 20—25% fehérjét, kb. 3% egyéb nitrogénvegyületeket. 3% zsírt, 50% szénhydrátokat és ez utóbbiakban 10—20% tiszta czukrot; 7—8% rostanyagot, kb. 7—8% hamut és ebben foszforsavas meszet és konyhasót és végre kb. 70 /0 vizet tartal­maz. A takarmány érték-egységeinek száma 130—160. A tápanyagok szétosztása tehát a jelen eljárás szerint előállított takarmány­ban annyira egyenletes és kedvező, hogy benne az egyéb eljárások szerint előállított preparátumokkal szemben ideális marha­takarmányt nyerünk, míg az aránylag érték­telen nyersanyagoknak értékesítése emez eljárás által a mezőgazdaság számára igen kedvező megoldást nyert. SZABADALMI IGÉNY. 1. Eljárás konzervált takarmány előállítá­sára. azáltal jellemezve, hogy vért, kony­hasó szeszoldatával való kezelés által, konzerválunk, ezt követőleg 50—100% rostanyaggal keverünk és 100° C hőfok­nál szárításnak vetünk alá, miáltal a nyert preparátum a rothadásnak ellent­állóvá, minden betegség-előidéző csírától mentessé és így marhatakarmánynak alkalmassá válik. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás egy mó­dosítása, azáltal jellemezve, hogy a kony-

Next

/
Oldalképek
Tartalom