17421. lajstromszámú szabadalom • Időre beállítható kikapcsoló szerkezet másodrendű izzótestekkel bíró villamos lámpák hevítő testei számára

a 7. ábra harántmetszet: a 8. ábra egy újabbi foganatosítáei alak függélyes hoszmetszete; a 9. ábra alaprajza. A mint a rajzból látható, a (H) hevítő test áramkörébe az (S) kikapcsoló szerkezet­vau beigtatva. mely a lámpának a vonalve­zetékbe való bekapcsolása után eltelt bizo­nyos idő múlva a hevítő testet az áramkör­ből kikapcsolja és így az előbb említett hátrá­nyoknak elejét veszi. A szerkezetnek legegyszerűbb foganatosí­tási alakját láttatja a 2. ábra. A (b) hüvelyen az (a) tekercs van elren­dezve, melyen a (H) hevítő tést áramköré­nek egyik vezetéke megy keresztül: ezen vezeték a hüvely belsejében a könnyen ol­vadó fémből készült (g) drót alakjában van foganatosítva, mely egyik végével a (H) he­vítő test áramkörének vezetékéhez, másik végével az (a) tekercs egyik végéhez van kötve; a tekercsnek másik vége ismét a (H) hevítőtest áramkörének vezetékeivel áll kap­csolatban úgy, hogy a (g) fémdrót, mint az (a) tekercs is szorosan vannak a (H) hevítő est áramkörébe bekapcsolva. Ha már most a lámpát bekapcsoljuk, az áram a (g) fémdróton és az (a) tekercsen keresztül fog a (H) hevítő testhez áramolni, a mikor is az (a) tekercs hőhatása alatt a (g) fémdrót bizonyos idő elteltével meg fog olvadni úgy, hogy a hevítő test áramköre megszakad. A 3. és 4. ábrákban bemutatott foganato­sítási alaknál a (b) hüvely és az (a) tekercs elrendezése teljesen olyan, mint a 2. ábrá­ban föltüntetett foganatosításnál: a (g) fém­drót itt azonban két részből áll. melyek valamely könnyen olvadó fém vagy nem fém segélyével vezető módon vannak össze­kötve; ha már most a (H) hevítő test árama az (a) tekercsen keresztül áramlik, a ra­gasztó anyag megolvad és a (g) fémdrót két része egymástól különválhat; ezen kü­lönválást sokféleképen érhetjük el; a rajzban bemutatott foganatosításnál a (g) fémdrót egyik része a (c) tekercsrúgó végéhez van erősítve, mely a (g) drót ezen részét a (b) hüvelyből kihúzza és így az áramot meg­szakítja. Az 5., 6., és 7. ábrákban bemutatott fo­ganatosítási alaknál az (a) tekercs el van hagyva és áramot csakis a könnyen olvadó fémből készült (g) dróton vezetjük át: ezen drót a (h) hüvelyen van keresztülvezetve, mely a maga részéről az (i) hüvelyben van elrendezve; mindkét hüvely palástt'ölliletein hosszhasítékokkal van ellátva, a hüvelyek ezen fölül egymáson elforgathatok, úgy hogy a hosszhasítékok egybevágásba hozhatók, a mikor is levegő szabadon átjárhat a belső (h) hüvelyen, vagy akként állíthatók, hogy a hüvelyek palástföliiletei azokat elfödik, a mikor is levegő nem hatolhat át rajtuk a (b) hüvelybe. Ha a hasítékokat ily módon elzárjuk, az­az ha a levegőt (g) dróttól elzárjuk, az gyorsabban fog megolvadni, mintha a levegő szabadon jár át a hüvelyeken ; ezáltal mó­dunkban van a (g) drót kiolvadásának idejét egy s ugyanazon méretezésnél változtatni ill. szabályozni. A találmány tárgyát képező szerkezetnek eddig taglalt foganatosítási alakjai azon hátránnyal bírnak, hogy a (g) fémdrótnak kiolvasztása által az árammegszakítás állan­dóvá lesz, azaz hogy a szerkezet egyszeri működése után további használatra alkalmat­lanná válik úgy, hogy azt újból üzemképes állapotba kell hozni. Ezen hátrány a 8. és 9. ábrákban bemu­tatott foganatosítási alaknál teljesen ki van kerülve. Ezen foganatosításnál az áram ugyanis csak ideiglenesen szakad meg, a mikor is azt egy kontaktusemeltyűnek lenyomása ál­tal bármikor ismét zárhatjuk. Az (a) tekercs itt az (a) edény alatt van elrendezve, melybe valamely folyadék vagy gáz van bezárva és melyet a ruganyos anyagból készült (m) födő zár el; ezen födél csuklósan van az egykarú kontaktus emel­tyűhöz erősítve, melynek szabad vége a (v) kontaktusdarabot hordja, míg másik vége akként van az (x) rúgóhoz erősítve, hogy ! az az emeltyűt megemelt állásában meg­' tartani képes. A (v) kontaktusdarab a szer-

Next

/
Oldalképek
Tartalom