17376. lajstromszámú szabadalom • Tölténykeret

Mint az említett ábrákból látható, az ott bemutatott két kiviteli alak egymástól csak lényegtelen formabeli különbség által tér el. mely különbség a töltények fenekének különböző kiképzésén alapszik. Az 1—4. ábrákban bemutatott keret szimmetrikus kiképzéssel bír s azért akár egyik, akár másik végével előrefordítva, behelyezhető a fegyver tárába; ellenben az ő—10-ábrákban bemutatott keret egyoldalúan van alakítva, úgy hogy az csakis alsó végét előrefordítva, tolandó be a fegyverbe. Esetleg az ábrákban bemutatott mindenik keret berendezhető könnyen oly fegyverekhez is. melyek oldalról töltendők. A találmánybeli tölténykeretnek jellemzőjét az képezi, hogy az a lövedékcsúcsnál körülvezetve, a töltényeket három oldalról határolja s két szélének karomszerű (K) karimáival a töltények fenekén kiképezett rovátkába kapaszkodik, ill. oly töltényeknél, melyeknek feneke kiszökő peremmel vagy karimával bír, az említett (K) karima ezen peremet szintén karomszerűen körülfogja. Mint ebből látható a találmánybeli tölténykeret fenéklappal nem bír, vagyis csak az (F) homlokoldalból és a két (W) oldallapból áll. Természetesen a homlokoldal nemcsak az ábrákon megadott alakkal bírhat, hanem esetleg a lövedcsúcsoknak megfelelőleg, ívalakú vagy kúpos meggörbítéssel bírhat. Azon ezélból, hogy a töltényhüvelyek ki ne hullhassanak, a találmánybeli tölténykeret (L) lemezekkel vau ellátva. Hogy ezen lemezek elegendő rugalmasak legyenek, a keret (S) hasítékokkal van ellátva, úgy hogy a karomszerü (K) karimának azon része, mely az (L) lemezek fölött foglal helyet, jobb vagy bal felé kitérhessen akkor, midőn a fölül lévő töltényt a keretből a fegyver závárzata a csőbe előretolja. A fenéklap nélküli keret alkalmazásának előnye legjobban a 10. ábrából látható. Itt épen az utolsó (P) töltény tolatik be a fegyvernek (H) csövébe, miután (V) závárzat teljes hátracsúszását bevégezte és épen készen van arra. hogy automatikusan ismét előrecsappanjon. ÍZ) töltényadogató egy megfelelő rugó, vagy emelőmechanizmus hatása 2 | alatt annyira fölfelé nyomatik, amennyire | csak azt a rugalmas (L) lemezek megengej dik. (Z) töltényadogatónak lefelé nyúló része a fegyver tárában hornyok segélyével vezethető, míg annak a töltényekkel párhuzamosan futó része oly keskeny, hogy az a karomszerű (K) karimák és (W) oldalfalak között keresztül csúszhatik. Mivel a találmánybeli tölténykeret fenéklappal nem bír, (Z) töltényadogató a keretnek szélességében | annyira előrenyúlhat, hogy a závárzatot elegendőleg visszatarthatja akkor, amidőn a i keretből valamennyi töltény ki van lőve és így lehetségessé válik a töltényekkel ellátott második keretnek a fegyverbe való bevezetése, minden külön fogás alkalmazása nélkül. A találmánybeli tölténykeret azonkívül még más műszaki előnyt is nyújt, különösen akkor, ha nagyobb számú előszökő karima nélküli töltény foglalandó össze egy csomaggá, mint az az 5. és 6. ábrákból látható, midőn a keretnek ferde állást kell fölvennie, mint pl. pisztolyoknál, melyeknek ágya vagy ! markolata tölténytár gyanánt szerepel, j Az egymás fölött ferdén álló töltényeknél | a karomszerű (K) karimáknak igen vékonyaknak kell lenniök, mert ellenkező esetben a töltények fenekén kiképezett rovátkába nem hatolhatnának be elegendő mélyen. Ha a karomszerü (K) karimák helyett egyenes vonalban haladó domborulat (borda) volna alkalmazva, mint az a fenéklappal ellátott régi tölténykereteknél található, úgy a töltények fenekén kiképezett rovátkának igen szélesnek kellene lennie, mivel a keret belső oldalán nem lehetséges eléggé vékony ily domborulatot vagy bordát kisajtolni. Mivel azonban a találmánybeli tölténykeret fenéklappal nem bír, a karomszerü (K) karimák a nevezett domborulatot vagy bordákat teljesen helyettesítik s az alkalmazott fémlemez mindig elegendő vékony lehet arra, hogy az a töltényeknek bármily ferde állása mellett is belekapaszkodhassék a rovátkákba. A találmánybeli tölténykeret még azon előnnyel is bír, hogy az esetleg alkalma! zott lövedékzsirozást a lehorzsolástól meg' akadályozza, mivel a töltényeknek lövedéke