17371. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés hajtócső létesítésére

magas hőmérsékletek", továbbá nagy se­bességek szükségesek, illetve megengedhetek. Az (A) torpedó vagy más készülék, mely­nél a találmány alkalmazást nyer, a rendes módon lehet szerkesztve. Az 1. ábrán a torpedónak a sűrített levegőt tartalmazó kamarája és az evvel szomszédos kamarák láthatók. Ez a kamara a (e) szelep által elzárt (C) csövön az ismert módon közle­kedik a torpedót hajtó motorral. A (B) légkamarába egy (D) elégetőkamra van beépítve, mely az (E) tüzelőanyag föl­vételére szolgál. Ez a kamara oly módon van elrendezve, hogy akkor, mikor a töl­tést meggyújtjuk, az égéstermények a lég­kamarába bejussanak, a légkamara tartal­mával keveredjenek és a levegővel keverve a motorba jussanak, hol azután munkát vé­geznek. A (D) tüzelő-kamara a légkamarában központosán elhelyezett cső lehet, mely az egyik (Bl) homloklemeztől a másikig nyúlik ós alkalmas módon alá van támasztva. Ebben a csőben van a tüzelőanyag, a cső egyik végén, pld. a hátsó végén a cső fala a töltés mögött át van törve, hogy az égés­teimények a jelzett csőből a légkamarába juthassanak. Hogy az égéstermények magas hőmérsék­letét tökéletesen ki lehessen használni és hogy a levegő túlságos lehűlését expandá­lásánál el lehessen kerülni, czélszerű a cső falainak áttöréseit egy (d) palásttal körül­venni, mely az elvezető eső közelében oly módon van elrendezve, hogy a meleg égés­termények eme cső nyílásaiba fuvattassa­nak és a levegő ama részével keverődjenek, mely épen a mótor felé áramlik, hogy ott expandálódva munkát végezzen. Avval egy­idejűleg, hogy a levegőben lévő vízgőz meg­fagyását meggátoljuk, az égéstermények hő­mérsékletét is annyira kisebbítjük, hogy az égéstermények a mótor megrongálása nél­kül legyenek fölhasználhatók. Az elégő töltés által elérhető föntebb elősorolt előnyökön kívül még azt is elér­jük, hogy az égéstermények a rendes mennyiségben alkalmaztatni szokott sűrített levegőbe áramolván, a rendelkezésre álló hajtó levegő mennyiségét és nyomását te­temesen nagyobbítják. Ebből az okból a találmány alkalmazásával torpedóknál tete­mes előnyök érhetők el. Ugyanis a motoros torpedóknál eddig a robbantó-töltetnek aránylag kicsinek kellett lennie, mert a rendelkezésre álló tér tetemes része szük­ségszerűen a sűrített levegő fölvételére szolgált, minthogy csak ily módon mozog­hatott a torpedó elég soká. De másrészt a légkamarát is lehetőleg kicsire kellett venni, hogy a torpedóban elég sok robbantó töl­tetet lehessen elhelyezni és elég erélyes hatást előidézni. Ezért azok a határok, melyeken belül a torpedók mozoghattak, meglehetősen szűkek. A szóban lévő ta­lálmány szerint — annélkül, hogy a torpedó maga nagyobbodnék, vagy a robbantó töl­tet kisebbednék a torpedót aránylag sok nagyfeszültségű hajtógázzal lehet tölteni, mely gáz oly gyorsan fejlődik, amily gyor­san fölhasználtatik és mely a sűrített le­vegővel egyidejűleg alkalmazva, magas hő­mérsékletével azt is meggátolja, hogy a levegőben lévő vízgőzök megfagyjanak. A tüzelőanyag meggyújtására bármely erre a czélra alkalmas berendezés használ­ható. A megrajzolt kiviteli módozatnál elektromos gyújtóberendezést tételeztünk föl, melyet a töltés hátsó végéhez vezető (f) drótokon átmenő elektromos áram mű­ködtet. A gyújtáshoz szükséges áramot az (F) generátor szolgáltatja, mely a torpedó hajtására szolgáló motorral lehet kapcsolva, úgy hogy a gyújtó szikra, vagy a gyújtó drót izzása azonnal megkezdőthetik, amint a mótor a bevezetett sűrített levegő hatása alatt megindul és hogy eme pillanattól az égéstermények képződése is megkezdődjék és az égéstermények a motort működtessék. Hogy a tüzelőanyag lángja kezdetben el ne aludhassék, egy kis (i) kanóezot. vagy más könnyen gyuladó anyagot lehet a tüzelőanyag töltése végén alkalmazni, úgy hogy a tüzelőanyag meggyújtásánál a ka­nócz is meggyuladjon és mindaddig égjen, míg a tulajdonképeni tüzelőanyag eléggé biztosan nem ég. A 2. ábrán látható kiviteli módozatánál a (B) torpedónak egy (G) vízkamarája van,

Next

/
Oldalképek
Tartalom