17347. lajstromszámú szabadalom • Eljárás magas százalékú czelluloza oldatoknak előállítására chlórzinkoldatban
tatták, hogy chlórzinkoldatokkal mégis elegendő szilárdságú czellulózaszálakat állíthatunk elő. mert lehetséges a czellulóza oldhatósága konczentrált chlórzinkoldatban fokozni, a nélkül, hogy a czellulóza molekula szerkezete hátrányosan befolyásoltatnék, ha a czellulózát a következőkben leírandó módon fölnyitjuk és azonföliil az oldatot, ellentétben a föntemlített módszerekkel, minden melegítés mellőzésével állítjuk elő. E czélból a czellulózát (pl. zsírtalanított gyapotot) erélyes hydratizálásnak vetjük alá akképen, hogy azt közönséges hőmérsékletnél, körülbelül egy óra hosszat konczentrált maró nátron oldattal kezeljük, azután sok vízzel jól kimossuk. Ezen hydratizáló művelet előtt vagy az után az anyagot aránylag fehérítésnek vetjük alá. Legelőnyösebben olyan elektrolizált alkálichloridoldatot használunk, mely krlb. 2 g. aktiv chlórt tartalmaz literenként. Azonban a szükséges elővigyázati szabályok mellett más oxydáló szerek is használhatók, mint pl. chlormészoldat, hydrogénszuperoxyd és más efélék. Olyan czellulózahyd rátok, melyek más módon nyerhetők, mint a hogy fönt leírtuk, szintén alkalmazhatók oldatok előállítására, ha azokat az említett gyönge oxydáló fehérítésnek vetjük alá. A jó szálak előállítására különösen előnyösnek és fontosnak bizonyult, hogy a kimosás által minden vegyszertől megszabadított, fölnyitott anyagot a föloldás előtt meg ne szárítsuk mint, a hogy az eddig szokásos volt, hanem azt egyszerűen kiczentrifugázzuk, szükség esetén szétvágjuk és nedves hydratizált állapotban direkt oldjuk hideg chlórzinkoldatban. Ilyen módon könnyű 8- és több százalék czellulózát tartalmazó viszkózus oldatokat előállítani, melyek alacsony nyomásnál hidegben való fonására elegendő konszisztencziával bírnak. Mint már említettem a melegítés, ellentétben az eddigi szokással, nemcsak hogy nem ajánlatos, hanem még káros is és azért kerülendő. Bizonyos körülmények között kívánatos lehet, hogy a mesterséges szálak tulajdonságaikban pl. a festhetőség tekintetében, a selyemhez az eddigieknél ínég hasonlóbbak legyenek. Ezen czélt úgy érhetjük el, hogy pl. a természetes selyem hulladékait konczentrált chlórzinkoldatban föloldjuk, mely selyemoldatból szükség szerint hozzáadhatunk a leírt módon hidegben előállított czellulózaoldatokhoz. Ha pl. az ily módon kapott vegyes oldatokat csak kelmenyomási czélokra és más efélékre akarjuk használni, akkor nagyobb százalék mennyiségben adhatunk hozzá természetes selyemoldatot, mint az esetben, ha az adatokat finom mesterséges szálakra akarjuk fonni. Ez utóbbi esetben a czellulóza oldat fonhatóságát a. magában véve nem fonható természetes sel.yemoldat nagyon csökkentené és ez esetben előnyösebb a természetes selyem mennyiségét a czellulózának 1 /B -re korlátozni. A szálkakészítés az izzószálaknál már használatos módszerek valamelyike szerint megy végbe. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás a czellulóza oldhatóságának növelésére konczentrált chlórzinkoldatban. jellemezve az által, hogy czellulózát. pl. zsírtalanított gyapotot és más efélét. hydratizálási műveletnek vetünk alá konczentrált nátronlúggal való kezelés "és azután sok vízzel való kimosás útján, mi mellett az anyagot a hydratizáló művelet előtt vagy után gyenge (pl. literenként krlb. 2 g. aktiv chlórt tartalmazó) legelőnyösebben elektrolitikus fehérítő folyadékkal vagy más alkalmas oxydáló szerrel kezeljük rövidebb ideig (pl. krlb. 2—4 órán át) mire az így keaelt czellulózát chlórzinkoldatban oldjuk. 2. Az 1. igényben jellemzett eljárás cze*lulózahydrátok alkalmazása esetén olyképen végrehajtva, hogy czellulózahydrátanyagot, az ekkor mellőzhetővé vált. az 1. igény szerint használandó hydratizáló művelet alkalmazása nélkül, az 1. igényben megadott módon gyönge (pl. literenként krlb. 2 g. chlórt tartalmazó) legelőnyösebben elektrolytikus te-
