17319. lajstromszámú szabadalom • Aczél gyártására szolgáló kemencze

tot szükség esetén meg is szakíthatja, maga a csappal ellátott eső a rajzon ábrázolva nincs. A kemencze a következő módon működik: A kemenczét levegő és gáz bevezetésével előmelegítjük, azután az 5. és 6. ábrán látható helyzetbe visszük. A (k) nyíláson már előzetesen ismert módon kupoló kemenczében megolvasztott vagy közvetlenül a nagy olvasztóból vett nyers vasat vezetünk be. Ugyanekkor a (j i) nyílásokon, melyek ajtait nyitjuk, aczél vagy kovácsoltvas darabokat dobunk be. Ezt az aczélat vagy kocáesolt vasat úgy, mint az az 5. és 6. ábrán látható, a megolvasztott nyers vasat tartalmazó tégely két oldalán helyezzük el. Ezután a (j j) nyílásokat elzárjuk és a kemenczét oly helyzetbe visszük, hogy a megolvasztott nyersvas szintje körülbelül az alsó (o) fuvószájak alsó élénél álljon. Ha ez megtörtént, a fúvót vagy légsűrítőt üzembe hozzuk és mindaddig, míg az (m) légüstbe vezető csapot nem nyitjuk, a sűrített levegőt csakis az (o) fuvószájakon fuvatjuk be. Ily módon mindaddig dolgozunk, míg a (k) nyíláson kicsapó lángon nem látjuk, hogy a szén elégett. Ha a szén elégett, az alsó fuvószájakkal közlekedő (1) légüstöt a fölső fuvószájakkal közlekedő (m) légiisttel összekötő cső csapját nyitjuk, úgy hogy a sűrített levegő egyidejűleg mehessen át az (o) és (p) fuvószájakon. Az alsó (o) fuvószájakon befuvatott levegő végzi a vas finomítását, a silicium, mangán és szén elégetését. A szén maga szénoxyddá és széndioxyddá ég el. Ha a vasban keletkezett szénoxyd a vasat elhagyja, a fölső (p) fuvószájaktól kiáramló oxygénnel találkozik és széndioxyddá ég el, az ekkor keletkező hő nemcsak a megolvadt vasnak, hanem a ke- j menczének a megolvadt vas közelében lévő részeinek hőmérsékletét is nagyobbítja. Az alsó (o) fuvószájak körkeresztmetszetűek. míg a fölső (p) fuvószájak lapos négyszögkeresztmetszetűek (6. és 10. ábra). A fuvatásnál az alsó (o) fuvószájak a nyers vas fölszíne fölé fordulnak, illetőleg a nyers vas fölszíne fölött foglalnak helyet, de soha nem fekszenek a nyers vas fölszine alatt. A fuvószájak a 9. ábra U—V vonala szerint vett metszetet ábrázoló 11. ábrán látható helyzetben vannak elhelyezve. Eme fuvószájak a központi fuvószájra viszonyítva párhuzamosan vagy szimetrikusan vannak elhelyezve, úgy hogy a légáramok a megolvadt nyers vasban örvénylő mozgást elő nem idézhetnek. A csövek elrendezése és a megolvasztott fémre viszonyított helyzete, a használt levegő csekély nyomása biztosítja, hogy a füi'dő a fuvatás közben nyugalomban marad és hogy fém vagy salak ki nem fecskendezhetik. Ha ugyanis fém fecskendeznék ki, a bélés csakhamar elkopnék, a fémdarabokat a bélés bekérgezné és a munkamenetet zavarná, tehát a művelet drágábbá és a minőség silányabbá válnék. Az aczéldarabok a fentebb leírt és az 5. és 6. ábrán látható módon a tűzhely közvetlen közelében lévén elhelyezve, magas hőmérsékletnek vannak kitéve, tehát széntelenítésnél keletkező hő tetemes részét elnyelik, mely hő e nélkül fölhasználatlanul szállana el. Ha a tégelyben levő nyers vas kellő módon finomítva van, a kemenczét némileg elfordítjuk, ugy hogy a fuvószájak szabadokká válnak és hogy a megolvadt fém fölszínén úszó salakot le lehet önteni. Ugyanekkor a levegő befuvatást is megszüntetjük. Ezután a kemenczét oly módon forgathatjuk. hogy az a 7. és 8. ábrán látható helyzetet foglalja el. A megolvadt aczél ekkor a kemencze tojásdad alakú részébe folyik és a kemencze forgatásánál az aczéldarabok oly módon csúsznak el, hogy a megolvadt aczéllal keveredjenek (7. és 8. ábra). A levegő befuvatása alatt a (h i) rege-,, nerátor-kamarák nem közlekednek a kéménnyel, tehát a jelzett kamarák le nem hűlhetnek és a megolvasztott nyers vas szénmentesítésénél keletkező gázok nem hatolhatnak ezekbe. Mikor a kemenczét a jelzett helyzetbe vittük, a (h) nyílást — mely ebből a czélból egy ajtóval vau ellátva, — elzárjuk.