17318. lajstromszámú szabadalom • Telefonberendezés automatikus bekapcsolással

— 10 — tott kommutátor, melynek segélyével megvizsgáljuk, vájjon a hívott előfizető vonala szabad-e vagy sem és mellyel ezen vizsga eredményéhez képest a következő műveleteket vezetjük be. (N°) egy közönséges elektromágnes. (0) egy polarizált elektomágnes, mely indifferens egyensúlyban van és kétféle göngyöléssel bír. (P) egy elektromágnes kommutátor, mely két kontaktusrúgóval és kettős tekercseléssel van ellátva. A (H G g K M Ml NI N2 0 és P) szerkezeteknek kombinátiója a hívott fél vonalának megkeresésére szolgáló készüléket képezi. A (Q) elektromágnes (2. ábra) a leírt fölkeresővel kapcsolatos összekötőnek működtető mechanizmusát ellenőrzi, míg a (Ql) elektromágnes az ikerkeresővel kapcsolatos összekötőnek működtető mechanizmusát szolgálja. (R) egy elektromágneses kommutátor, mely egyszerű kontaktusrúgóval van ellátva és (KI) egy kis elektromágnes, mely azon mechanizmust ellenőrzi, mely által az összekötő készülék kontaktusbütykeinek azon csoportja, mely az összekötő táblánál a hívó előfizető vezetékéhez legközelebb esik, a hatásos állásba hozatik. A (Q R ós RÍ) készülék azon összekötőt képezik, mely a hívó előfizetőnek vonalával kontaktust létesít. (S) egy elektomágneses kommutátor (2a. ábra), mely egy kontaktusrúgóval és két különböző tekercseléssel van ellátva. (SO, SÍ 82) közönséges elektromágnesek, melyek fcözül a kút utóbbi igen kis ellenállással és kis önindukczióval bír. (T) azon elektromágnes, mely a fölkereső készülék kontaktusbütykeinek visszaállítására szolgáló mechanizmust működteti. (TI) egy közönséges elektromágnes két tekercseléssel, míga(T2) elektromágnes azon mechanismust működteti. mely által az egész fölkereső visszaállíttatik. Ha ezen mágnes fegyverzetét vonzza, akkor egymásután két kontaktus szakíttatik meg, még pedig az egyik a fegyverzet mozgásának kezdetén, a másik pedig a fegyverzet mozgásának végén. (T3) olyan kontaktusrúgó, mely a normális állásában lévő fölkereső által a (t3) kontaktusról elemelt állásában tartatik. Ezen mechanizmusoknak szerkezeti foganatosítását alább fogjuk leírni. (U) oly elektromágneses kommutátor (2. ábra), mely két kontaktusrúgóval van ellátva, (UO) egy közönséges elektromágnes, (Ul) pedig azon elektromágnes, mely az összekötő készülék kontaktusbütykeinek visszaállítására szolgáló mechanizmust működteti. (U2) oly közönséges elektromágnes, mely kétféle tekercseléssel van ellátva. (U3) azon elektromágnes, mely az összekötő készüléket normális állásába viszszaállító mechanizmust működteti. Az (U4) kontaktusrúgó a normális állásában lévő összekötő készülék által kontaktusáról leemelt állásában tartatik. Az (S KO Sí S2 T TI T2 T3 U UO Ul U2 U3 Ul) részek együttesen azon szerkezetet képezik, mely arra szolgál, hogy a keresőt és az összekötőt minden lehetséges körülmények között ismét normális állásba mozgassa vissza. (Vés VI) (2a i!l. 2. ábra) oly áramgenerátorok, melyek váltakozó vagy nagy frequencziájú szakaszos áramokat szolgáltatnak; (v vl) oly kondenzátorok, melyekközül az egyik, (v) a (V) generátort a többi áramkörből, a másik (v1) pedig az (I II) indukczió-orsókat a központnak helyi mechanzimusaitól elkülöníti. A (V2) kontaktusrúgó a normális állásban lévő összekötő készülék által (v2) kontaktusáról leemelt állásban tartatik. (V4 és v4) ugyan ily részek, melyek az ikerkeresőnek megfelelő összekötő készülékhez tartoznak. (1 II) két indukczióorsó. A (V VI v vl v2 (II 12) részek oly szerkezetet képeznek mely azon hallható jelzés előidézésére és átvitelére szolgál, mely jelzi, hogy a kívánt vonal el van foglalva. (WWl) az (L1 L2) vonalnak megfelelő kezelési vezetékek, melyek az összekötő táblán ill a kereső táblán vannak elrendezve. Az (la—lc) ábrákban ez összekötő tábla a bal és a kereső tábla a jobb oldalon van föltüntetve. Ugyanígy (Wx) és (Wl) a hívott előfizető (Lxt Lx2) vonalának összekötő ill.