17318. lajstromszámú szabadalom • Telefonberendezés automatikus bekapcsolással
sonek bütykeivel' vannak összekötve, mégpedig a következőképen : csoportnak összekötője csoportnak keresőjével Az (I) « (1. 1.) « az (I) « (C. 1.) « Az (I) « (1. 2.) « a (II) « (c. 1.) « Az (I) « (1. 3.) « a (III) « (c. 1.) « és így tovább : csoportnak összekötője csoportnak keresőjével A (II) « (1. 1) « az (I) « (c. 2.) « A (II) « (1. 2) « a (II) « (c. 2) « A (II) « (1. 3) « a (III) « (c. 2) « és így tovább: A mint a sémából látható, az (1) csoport egyik hívó előfizetőjének (L1 L2) vonala az (V) csoport egyik hívott előfizetőjének (Lx t Lx 2 ) vonalával az által köttetett össze, hogy előbb az (Y) csoportnak (c 1) keresője a (C V.) kereső táblának (Lx l Lx 8 ) sodronyaival és ezután az (Ll) összekötő táblának (I.8 ) összekötője ezen táblának (Ll L2) sodronyaival hozatott érintkezésbe. Ily módon ezen két állomás vonalai között telef'onikus összeköttetés van létesítve. Hasonló módon köthető össze egymással két más előfizető. Hogy a séma ne legyen túlságosan komplikált, a kezelési vezetékek kontaktusbütykei, valamint maguk ezen vezetékek nincsenek föltüntetve, épen úgy, az összekötők és keresők kétszerezésére sem voltunk tekintettel, melyeket alább ikerösszekötőknek és iker-keresőknek fogunk nevezni. A 2. és 2a. ábrákban sematikusan azon csoportoknak mechanizmusai és kapcsolásai vannak föltüntetve, melyekhez a hívó. illetve hívott előfizető tartozik. Hogy a diagramm sűrű befűzés által ne váljék zavarossá, azon kontaktusok, melyek között fegyverzetek vagy kontaktusrúgók mozognak, nincsenek megjelölve. Az összes részek nyugalmi állásukban vannak föltüntetve, a nyugalmi kontaktus mindig az illető fegyverzet vagy kontaktus fölött, a hatásos kontaktus pedig mindig az armatúra vagy kontaktus rúgó alatt van föltüntetve. Csak az elektromágneses (A 1) kommutátornál (mely a bekapcsoló szerkezetnek részét képezi) vannak a koíitak tusok más állásban fültüutetve, hogy a sematikus rajzot ezen kommutátornak valóságos elrendezésével jobb összehangzásba hozzuk (7. 7a. és 7b. ábrák). (A) egy közönséges elektromágnes, (Al) oly elektromágneses kommutátor, mely iiégy pár kontaktusrúgóval van ellátva és (A2) oly elektromágneses kommutátor, mely csak egy kontaktusrúgóval bír. Ezen három készülék a bekapcsoló szerkezetet képezi. (Bl) (9. ábra) a (B) főelosztónak tekercse, mely főelosztó három szektorral bír (melyek mindegyike négy pár kontaktusrésszel van ellátva) és három kefével van fölszerelve. A három szektor a 2. ábrában kifejtett állapotban van föltüntetve és egymás fölé van rajzolva, úgy hogy a három kontaktuspár, melyek három kefe által egyidejűleg érintetnek, ugyanazon függélyesben van. Ezen elosztónak (a 9. ábrában fölűlnézetben föltüntetett) működtető szerkezete a (202) kilincsből áll, mely az elosztónak (204) kefetengelyén elrendezett (203) kapcsolókerékkel kapcsolódik és egyrészt a (205) rugóval, másrészt pedig a (Bl) mágnesnek (206) fegyverzetemeltyüjével van összekötve. Az elosztó tehát a (205) rúgó hatása alatt mindig akkor tolatik előre egy-egy darabbal, mikor a (Bl) tekercse áramtalanná lesz. A (207) zárókilincs a kapcsoló keréknek visszaforgását akadályozza meg. A (C) közlő tagok (2. ábra) a hívó vonalnak jelzéseit átveszik, ezeket helyi áramokká átalakítják és ilyenek gyanánt sorban a két (Cl C2) csoporthoz vezetik (melyek mindegyike három elektromágnesből áll). Ezen két csoport a következőkben leírt (D) főválogatónak két tagját képezi. A kettőnél több tagból álló főválogatókat alább fogjuk leírni. (E) egy kettős közlő tag, mely a kezelő készüléket képezi. (F) a segédelosztónak mágnestekercse, mely segédelosztó arra szolgál, hogy a hívott előüzetőnek bekapcsoló szerkezetét és a hozzátartozó csoportnak mechanizmusait (a válogatót és elosztót), miután ezek a kívánt összeköttetést foganatosították, kezdeti állásukba visszavezesse. Ezen elosztó (nyolcznyolcz pár kontaktusrésszel ellátott) két szektorból és két keféből áll. A hozzátar-
