17314. lajstromszámú szabadalom • Eljárás izzótestek, izzóharisnyák előállítására izzófény világítás számára

- 2 -ízben meggyújtjuk, mindennemű szerves tisztátlanság eltávolíttatik és azonnal inten­zív ízzófényt állítunk elő, mely az alkalma­zott sók vagy sókeverékek szerint kiilöm­böző színű fényt ad. Az így oxydokká álváltoztatott szálak nem követelnek hosszadalmas, költséges kiízzítást forrasztócső segélyével, a mint annak az eddigi ízzótesteknél be kellett kö­vetkeznie. Egy tetszőleges Bunzen-lángzón * való néhány perczig tartó kiégetés, sőt eg\ közönséges ízzófény lángzón is elégséges, hogy tökéletesen világító képesek legyenek. Jelen eljárás szerint készített ízzótestek hajlékony, el nem törő alakban hozatnak kereskedelembe és csak, ha már ki vannak ízzítva és használatba véve, lesznek töré­kenyek. Használatba véve a láng hatása alatt már tovább össze nem húzódnak, mivel csupán a szerves tisztátlanságok távoznak, mert a ritka földek a nitroczellulózének nitrogénmentesítése által oxydalakban van­nak jelen és hasonló fényt szolgáltatnak^ mint a jelenleg szokásos izzító eljárás sze­rint átalakított nitrátok. A mellékelt rajzban a fönt leirt eljárás két gyakorlati kiviteli módja van föltüntetve és pedig az 1. ábra az ízzótest nézetét, a 2. ábra az ízzótest fölfüggesztéséhez szük­séges váz nézetét, a 3. ábra a szokásos harisnya alakú ízzó­test egy kiviteli módosítását tünteti föl. Az J. ábra lecsüngő (A) fonatokból ké­szült ízzótestet tüntet föl, a melynél a fo­natok egyes szálakból állanak, a melyek világító sóknak és kollodiumnak (kijegeczít­hető eezetsavban, aczetonban és hasonlóan föloldott nitroczellulózében való) föntebb le­írt szörpszerű oldatából készülnek és kal­czium zsulfhydríttál való denitrálásáltal oxyd­szálakká változtatnak át. Az (A) fonatok megfelelő hosszúak és (C) gyűrű körül vannak (B) szemmé csa­varva, a (C) gyűrű (D) tartón van. melynek alsó vége (E) hüvelybe van dugva, mely az ízzótestnek a lángzóra való erősítésére szol­gáló (F) csőhöz van erősítve. Az (A) fonatok lelógó részei szabályosan vannak az (F) cső körül elosztva és az (F) csőnek vízszintesen visszahajlított (H) ka­rimájának (G) kivágásai által lesznek egy­mástól egyenlő távolságban tartva. Az (A) fonatok a (G) fogazásokban (I) gyűrű által tartatnak meg, mely a (G) fo­gazásokba szabályosan elhelyezett fonatokat bezárja, és úgyszólván az (F) cső (H) ka­rimájával egy összefüggő egészet képez. Hogy az ízzótestekkel való föntebb leírt kezelés megkönnyítessék, a (D) tartó, mely­nek helyzete ugyanaz, mint az (A) fona­toké, megfelelő magasságban (J) kihajlással bír, úgy, hogy egy fogóval kényelmesen megfogható anélkül, hogy a fonatokhoz hozzá kellene nyúlni és azokat megsérteni. Az ízzótestek számára való állvány fön­tebb leírt részeit a 2. ábra tünteti föl. mely állvány a fölső (H) karimával bíró (F) cső­ből (H) fogazásokból (1) gyűrűből, a (D) tartó megerősítésére szolgáló (F) hüvelyből áll. a mely utóbbi fölött a (D) tartón a (C) gyűrű, ez alatt pedig a (J) kihajlítás van. Természetes, hogy a közönséges alakú ízzótestek számára is alkalmazható az el­járás. Ily esetben, mint a 3. ábrából látható, az ízzótest számára tartó gyanánt szolgáló (F) cső, melyhez közönséges módon a (K) rúd meghajlított végéhez kötve erősíttetik az ízzótest, úgy lesz elrendezve, hogy a ha­risnya alsó része az (F) csövet eltakarja és ennek magassága teljesen elegendő arra, hogy a Bunzen-lángzó lángjával való ki­ízzítás alkalmával a harisnya alsó szélét annak a láng által előidézett teljes össze­húzódásáig alátámassza. Az (F) tartó hüvelyen ezenkívül külső kerületén megfelelően elosztva alúl (L) ka­rok vannak, a melyeken, mint a 3. ábra mutatja az (M) ízzótest az előbb említett kiízzítás előtt alsó szélére támaszkodva nyugszik, úgy, hogy nem nyúlhat le az (F) hüvely alsó széle alá és az égés alkalmá-I val azalatt össze nem húzódhatok, a mi­által ezen helyeken a szálak törése elke­rülte tik. Föntiek szerint az ízzótestek (akár fona-

Next

/
Oldalképek
Tartalom