17292. lajstromszámú szabadalom • Eljárás tartós fémcsapadék előállítására aluminiumból

Megjulent 1900. évi márczins lió 5-én. MAGY. g|| KIK. SZABADALMI iST HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17292. szám. XVI/e. OSZTÁLY. Eljárás tartós fémcsapadékok előállítására alumíniumon. MIES ÁGOST HERMANN POLGÁRMESTER BÜDESHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 4-ike. -Jelen találmány tartós fémcsapadékoknak alumíniumon való előállítására vonatkozik. Az ismert módszerek közül, melyekkel alu­míniumra más fémet akarnak leválasztani egy sincs olyan, mely valóban az alumíniumra való direkt leválasztást elérné. így pl. elő­ször alumíniumot cyanhiganyoldatban elő­készítenek, mi által természetesen amalgá­mozás lép föl és az amalgámra egy más fémet pl. rezet választanak be. Ezen eljárás bemutató kísérletekre ugyan alkalmas lebet, de nem való a gyakorlat számára. Kell, hogy a fémcsapadékok magas hőfokot is kibírjanak, a nélkül, hogy a benső össze­függésüket elvesztenék. Ez azonban a fönti módszernél nem követ­kezik be, mivel ismeretes, hogy az amalgá­mok hevítésnél higanyukat elvesztik, a hi­gany a hevítésnél valami utat keres magá­nak, mi által az amalgámon lévő fém mindenesetre meglazul. Egy másik eljárásnál az alumíniumot előbb kálilúggal kezelik, a nélkül, hogy a lúgot lemosnák és azután a fémcsapadék direkt előállíttatik. Ezen eljárás hátrányai a következőkből tűnnek ki: Ha ugyanis fém alumíniumot vala­mely lúgba pl. kálilugba mártunk, akkor hydrogén fejlődés közben káljumaluminát vagy alumininmoxydkálium keletkezik a következő képlet szerint: Al2 -f 6KOH = Al, (OK), + 3H2 . Xem lehetséges tehát, a fém alumíniumon tartós csapadékot előállítani, minthogy a lúg nem mosatik le és az egész fémföliilet aluminiumoxydkáliummal vau befödve. Ha továbbá meggondoljuk, hogy az aluminium­oxydkálium kálilúgot mechanikailag vissza­tart. akkor miután lemosásnak nem kell történnie, mindenesetre további gázfejlődés­nek kell létre jönnie, mely kizárja, hogy a csapadék az alumíniumra erősen tapadjon. Habár némely esetben ugy látszik, hogy a lecsapódott fém eleintén, t. i. mindjárt mikor a bevonat keletkezik, szilárd összeköttetés­ben tapad az alumíniumon, azért az eddigi eljárásoknál bizonyos idő múlva a bevonat mégis leválik. Ezen hátrányokat megszünteti a jelen találmány szerinti eljárás, mely az eddigi eljárásoktól teljesen elütő. A föltaláló az eddigi módszerek hiányai­nak tudatában feltörekvését oda irányította, hogy az alumíniumon a fémeknek valóban tartós lecsapódásait idézze elő, melyek minden befolyásnak ellentállnak és mindama kívánalomnak, melyeket galvanikus lacsapó-

Next

/
Oldalképek
Tartalom