17290. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék nitrogénben szegény gázoknak folytonos üzemben való előállítására

sülő ós bármily nagy hamutartalommal bíró széntartalmú anyagoknak állandóan végbemenő és lehetőleg tökéletes gáztalanítását érjük el, egyúttal értékesíthetjük az összes illó melléktermékeket is és nagyon csökkentjük az előbb említett éghetlen gázok mennyiségét. Ezen czél elérésére szolgáló eszközök a következők: Nitrogéntartalmának legnagyobb részétől megfosztott légköri levegőnek a tüzelési térbe és túlhevített vízgőznek a gázosító övbe való egyidejű bevezetése. Az Andreae-féle eljárások meleg és hideg fúvásának hatásában egymástól igen élesen megkülönböztethető két periódusa az új eljárásnál elesik és egységes művelet által pótoltatik. Az égési hőmérséklet, melyet az oxygéndús léghuzamon át a gázositó térbe eső koksz létesít, oly magasra emelkedik, hogy nemcsak lehetséges, hanem egyenesen szükséges hőemésztő vízgőzt azonnal bevezetni az olvasztó zónába. Az ennek daczára létesített hőmérséklet nagysága még további külön vízgőzbe vezetést enged meg az olvasztó zóna fölött fekvő szenesítő zónába is, a mi a gázosító tér tűzálló falazata tartósságának nagyon hasznára válik. Az oxygénben gazdagított levegőnek az olvasztó zónába való vezetését és a gőznek úgy ide, mint a szenesítő zónába való áramoltatását külön szabályozható bebocsátó szelepek alkalmazása segélyével oly biztosan és könnyen állíthatjuk be, hogy lenn a koksz salakja egyenletesen olvad meg. míg fönn a koksz gázosítására és a vízgőz szétbontására szükséges hőmérséklet biztosan megtartatik. A tüzelési térbe vezetett vagyis az égési levegőben lévő oxygén és nitrogén keverési arányát külömbözőképen szabhatjuk meg, a szerint a mint a fejlesztett gáz értékesítése megengedi, hogy a nitrogén eltávolítására több vagy kevesebb költséget fordítsunk. A jelen eljárásnál is oxygéndús levegő fölhasználásával a retortában világító gázt állítunk elő. de ellentétben a fönt említett eljárásokkal azonkívül még a gázosító térben egész egyenletesen termelhetjük az értékes, nitrogénszegény szénoxyd-és hydrogéngázt. Ezen uj eljárás foganatosítására szolgál a rajzban föltüntetett, kupoló kemenczéhez hasonló, aknaalakú generátor, mely alacsony oszlopokon álló. gyűrűalakú, középen koronggal elzárható alaplemezen nyugszik és melyet gázmentesen záró. fölső részében a hőokozta kitágulásoknak engedő, gyűrűalakú födéllel lefödött köpeny burkol. Ezen köpenyt tűzálló és a hőkisugárzást csökkentő anyaggal béleljük. Az !. ábra az aknát és a két kátrányszedőt metszetben mutatja. A 2. ábra fölső része alaprajz, közepe két, a retortán iii. a lefolyatási és a fúvó nyíláson át az (M N) és az (0 P Q R) vonalak mentén ejtett metszet, alsó része két, az (o o o) gőzfuvókákon és az (ml m2) összekötő csatornákon át az (S T U V) vonalak mentén ejtett metszet. A kályhaakna fölső részében van elrendezve a lefelé bővülő (A) kúpos retorta, mely körül a (B) szenesítő és a (C) olvasztó zónából a (D) függélyes füsthuzamokba és a gyűrűalakú (K) térbe fölszálló gázok keringenek és mely ismert módon szolgál a töltés gáztalanítására. A retortafal alsó (a a) része tűzálló anyagból készül épúgy, mint, az azt hordó és füsthuzamot képező (D) huzamkoszorú és az azt határoló aknafalazat. A fölső rész a (b b) öntöttvasból készült csőből állhat, mely alsó végével eltolhatóan nyul bele a retorta tűzálló részébe. Ezen csövet fölületének nagyobbítása czéljából külső bordákkal láthatjuk el, több részből állíthatjuk össze és előnyösen öntött aezélból készítjük ; a cső fölső végén, kúpalakúan bővül ki és karimában végződik, mellyel az könnyen fölbontható módon van a fönt említett gyűrűalakú födélhez erősítve. Ezen fölső rész bővülésén nyugszik a torokfödő a toroknyílással és a lehetőleg tömítő torokzárral. A torokfödőben van elrendezve a (cl) cső a retortában képződő csak kis mértékben meleg «fölső gázok® elvezetésére. Az (E) gyűrűalakú tér bádogfödele hordja a második (c2) csövet a (B) szenesítő és a (C) olvasztó zónából fölszálló, a