17256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fémbevonatok előállítására

Megjelent lí)00. évi február hó 26-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17256. szám. XVIle. OSZTÁLY. Eljárás fémbevonatok előállítására. MIES ÁGOST HERMANN POLGÁRMESTER BÜDESHEIMBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 szeptember hó 13-ika. Jelen eljárás fémbevonatok, illetve más fémekre való csapadékok előállítására vonatkozik külső áram bevezetése nélkül. Az ismert módszerek közül, melyekkel fémeken más fémek lecsapódásait árambevezetés nélkül előállítjuk egy sincs olyan, mely elegendő vastag és egyenletes fémezést idézne elő. Az ismeretes, úgynevezett űzési eljárásnál, a proczesszus akképen megy végbe, hogy a bevonandó fémtárgyról bizonyos rész a fölűletről leválik és a másik fémnek ugyanazon térfogata arra lecsapódik. Hogy ezen csapadék csak fölötte vékony lehet, kitűnik abból, hogy a fémtárgy többé már nem támadható meg, mihelyt a ráviendő fém vékony hártyával be van vonva, mi által az ezen utóbbit többé nem képes fölvenni. A kontaktus eljárásnál a bevonat sokkal egyenetlenebb, semhogy az a gyakorlatban értékesíthető volna, minthogy kontaktus a bevonandó fémnek csak igen kevés helyén van jelen. Az érintkezési helyeken vastag bevonat jön létre, míg a legtöbb helyen csak fémlehellet állapítható meg. A jelen eljárás teljesen eltérő úgy a nevezett módszerektől, valamint a savanyú és cyanfürdőktől és hivatva van a fönt nevezett bajokon segíteni. A jelen eljárás szerint a fémmel bevo nandó tárgyat forró fürdőbe mártjuk, mely a leválasztandó fémet és egy elektropozitivebb fémet sók alakjában tartalmazza. A fürdőbe cyanvegyületet is tehetünk, az azonban e nélkül is működik. Az elektropozitivebb fémnek sója a fürdőben elektromos áramot létesít a fémtárgy és a fürdő között. Ez által a negativ fém a tárgyra lecsapódik. A jelen eljárás példája gyanánt egy ónfürdőt irunk le, melynél a mennyiségarányok esetleg változhatnak : Körülbelül 40 liter vízben föloldunk 1 kg. marónátront, 1. kg. szódát, 200 gramm ónklorürt vagy ónkloridot, 50 gramm aluminiumkloridot, az oldatot fölforraljuk és a forró oldatba bele tesszük az ónozandó tárgyat. Rövid idő múlva az ónozás, mely teljesen tömött és szilárd, be van fejezve. Ha a fürdőt hideg állapotban akarjuk használni vagy pedig a bevonatot meg akarjuk vastagítani, akkor külső áram bevezetése szükséges. A jelen eljárásnál a fémtárgy ugyanolyan tömör és szilárd bevonatot kap, mint a milyen külső árambevezetéssel ellátott fürdőknél keletkezik. Ezen találmánynak azonban azon előnye van, hogy a bevonat mindenütt egyenletes