17181. lajstromszámú szabadalom • Beállítható hengercsapágy

Megjelent 19(X). évi február bó 14-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17181. szám. V/e/l OSZTÁLY. Beállítható hengercsapágy. BUBNOUF ALFRÉD EDMOND GÉPÉSZMÉRNÖK PÁRISBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 7-ike. A szóban lévő találmány tárgya egy beállítható hengercsapágy, melynek hengereit két hengertartó tartja a kellő helyzetben és kúpos, fölhasított, külső fölületén egy fokozatosan emelkedő bordával ellátott gyűrűk szorítják az ágyalandó tengelyre, úgy hogy a hengerek utánállításánál a tengely mindig ugyanabban a helyzetben marad. A csatolt rajzon példaképen a találmány egy kiviteli módozata látható, nevezetesen az 1. ábra a csapágy elölnézete, a 2 ábra függélyes hosszmetszete, a 3. ábra vízszintes metszete, míg a 4. ábra a kúpos gyűrű nézete és az 5. ábra a csapágy függélyes keresztmetszete. Az ágyalandó (A) tengely a (B) hengereken fekszik, melyek homlok-fölületeiken (C) csapokkal vannak ellátva. Ezek a csapok az (E) hengertartók (D) kivágásaiban foglalnak helyet, mely hengertartók a két, csonkakúp alakú (M) gyűrűre támaszkodnak. Ezeknek az (M) gyűrűknek egy átmenő hengeres furatuk van, mely a hengerek futófölületét képezi. A két gyűrűt alkotó csonkakúpnak nyílásszöge ugyanaz és a két csonkakúp akként van elhelyezve/ hogy nagyobb alapjukkal feküdjenek egymáson. Az érintkezési fölűlet külső szélén a gyűrűk a megosztás helyétől folytonosan magasodó (G) bordával van ellátva. A gyűrű ugyanis egy a tengelyére ferde sík szerint meg van osztva és az egyik csonkakúp a (J) csapágyszekrény és ennek (K) födele fix részében kiképezett kúpos üregben foglal helyet, a másik csonkakúp pedig a csavarmenetekkel ellátott kétrészű (L) gyűrű kúpos üregében, mely gyűrűt a csapágyszekrény és födele által képezett furatba lehet becsavarni. Az (L) gyűrű egy (N) nyílással van ellátva, melyen a tengelyt át lehet vezetni; ezt a nyílást egy fa-, fém- vagy bőrkorong zárja el, hogy az olaj kifecskendezését meggátolhassuk. Az ily módon ágyalt tengely forgásánál a hengereket is forgatja, tehát a tengely forgásánál a különben föllépő csúszási súrlódás gördülési súrlódássá alakul át, mely az előbbinél kisebb, tehát az erőszükséglet is kisebbedik. Az erőszükséglet további kisebbítését a hengertartók forgása biztosítja, minthogy ennek következtében a hengerek az (M) gyűrűk belső fölületén is gördülhetnek. V találmány lényege az (M) gyűrűk alkalmazásában rejlik, mely gyűrűk a 4. ábra.* láthatók. Eme gyűrűk belső fölűlete hengeres, ezen a hengeres fölületen futnak