17148. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tőzeg briquettek előállítására

Megjeleni 11)00. évi február lió 12-én. MAGY. KIR. SZABADALMI III VATAL SZABADALMI LEIRAS 17148. szám. II/a. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés tó'zegbriquettek előállítására. KERRINNES HENRIK GYÁRTULAJDONOS TILSITBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 május hó 13-ika. A jelen találmány tárgyát képező eljárás a tőzegben előforduló természetes kötő­anyagoknak tőzegbriquettek nedves úton eszközölt előállítására való fölhasználásán alapszik. Vizsgálatok alapján kitűnt, hogy a tőzegben bizonyos pentosanoknak neve­zett szénhydrátok tartalinaztatnak, melyek a gummifajokhoz tartoznak. A növényi ma­radványok rothadásakor ezen pentosanok nagyobb ellenállási képességgel birnak, mint a cellulose és az élő növénysejtnek más anyagai, de azért 100° C.-ra fölhevítve már bomlani kezdenek. Gyakorlati kísérletek alapján megállapíttatott, hogy ezen, a tőzeg­ben tartalmazott anyagokat a briquettiro­zásra föl lehet használni, ha rendkívül finom fölaprítás által a tőzegrostokat fölnyitjuk és ha a természetes kötőanyagokat lehetőleg egyenletesen osztjuk el a masszában és ha ezután az eljárás további menetében arról gondoskodunk, hogy a kötőszerek gyanánt föllépő anyagok föl ne bomoljanak vagy egyébként se változzanak meg. Minthogy a pentosanok a vízben földuzzadó gummifaj­tákhoz tartoznak, azokat csakis víz jelenlé­tében használhatjuk kötőszerül. Az említett anyagok kötőereje elenyészik, mihelyt azo­kat bizonyos fokon túl víztelenítjük. Ha az ekképen előkészített masszát eléggé erős nyomásnak vetjük alá, akkor az annyira összetömörödik, hogy teljesen megfelelő briquetteket kapunk. Továbbá szárításnál a briquettek annyira összehúzódnak, hogy ke­ménységük a barna szénből készült briquet­tek keménységét túlhaladja, a mikor is a fának struktúráját veszik föl, úgy hogy azok az elégés és szállítás alkalmával nem mállanak szét. Éppen ezen utóbbi körül­ményt illetőleg mutat föl a jelen találmány tárgyát képező eljárás tetemes haladást az eddig ismert ilyen eljárásokkal szemben, mivel a tőzegnek nagyobb hőfoknál való mesterséges szárítása következtében a ter­mészetes kötőanyagok fölbomlanak, illetőleg a víz eltávolítása után elvesztik kötőerejü­ket, úgy hogy a briquettek bár keményekké lesznek, a tűzben mégis szétmállanak. Ezen eljárás foganatosításánál az akná­ból frissen fejtett tőzeget legelőször isany­nyira fölaprítjuk, hogy az pépes masszát ké­pezzen, melyet aztán alkalmas készülékek­ben annyira víztelenítünk, hogy az még for­málható legyen. Ezen víztelenítést tetszőle­ges módon foganatosíthatjuk. A még ned­ves masszát ezután valamely sajtóban olyan erős nyomásnak vetjük alá, hogy a kelet­kező termék kezelhetővé váljék és hogy azt deformálás nélkül egymásra lehessen

Next

/
Oldalképek
Tartalom