17130. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés állati és növényi rostos anyagoknak oldószerek segélyével való kezelésére
_ 4 — vattyúnak szívó végével és a digesztorok alsó részét az (i il) szelepeken, az (N) csövön, az (i2) szelepen, az (Nl) csőelágazáson, a négyfuratu (G) csapon, az (F) fölhevítő készüléken és az (E) kondenzátoron, valamint az (i3) szelepen keresztül a (D) szivattyúnak kiáramlási végével kötjük össze, a szivattyút elindítjuk, a fölhevítő készüléket gőzzel és a kondenzátort hűtő vízzel tápláljuk, a mikor is természetesen a digesztorokban, csövekben, fölhevítő készülékben kondenzátorban és a (D) szivattyúban a gáz keringésbe fog jönni. A (D) szivattyú által keringésbe hozott gáz a kondenzátoron való átáramlása közben elveszti nedvességét és a magával menesztett oldatgőzöket, ezután a fölhevítő készülékben fölhevíttetvén, száraz állapotban jut a digesztorok alsó részébe és a digesztorba zárt rostos anyagon keresztül fölszállva az oldat gőzeivel telítődik. A gáznak ezen fölfelé való szállása a digesztor fölső részében létesülő vákuumnak következménye, mely viszont a (D) szivattyúnak szívó hatása és a digesztorban lévő rostos anyag ellenállása által idéztetik elő. Mihelyt az ekként oldatgőzökkel megtelt gáz a (D) szivattyúból a kondenzátorba került, az a szuszpendált oldattól és a nedvességtől megfosztatik, mire a fölhevítő készülékben újból fölhevíttetve ismét a digesztorokba nyomatik, a mikor is az épen leírt műveletet mindaddig ismételjük, míg a rostanyagokat az illó oldattal meg nem tisztítjuk. A gáznak az imént leírt módon a rostokon keresztül való hajtása közben czélszerü ezeknek nedves állapotban való tartására alkalmas csövön keresztül csekély mennyiségű gőzt lövelni a gázáramba; hogy a digesztorok két végén lévő anyagrészleteteket lehetőleg ugyanazon hőfokra fölhevítsük, a négyfuratú (G) csapnak 1 /í elforgatása által időközönként és váltakozva a (D) szivattyúnak szívó és kifúvó végét majd a digesztorok fölső részével, majd pedig ezeknek alsó részével kötjük össze, miáltal az összes anyagrészecskéket egyenletes kezelésnek vetjük alá. A rostokról elvezetett és a (D) szivattyúban és a kondenzátorban kondenzálódó oldat- és vízpárák a (k és kl) szelepeken, valamint az (U) csövön keresztül az (L) tartályba folynak. Az (U) csőben ezenkívül az (ul) jelző készülék van elrendezve, mely, mihelyt az oldatpárák kiáramlása megszűnik. a fölügyelő szemelyzetnek jelzi, hogy a szárítás vagy az oldattól való kezelés véget ért. Ha ez megtörtént, akkor a gázt a digasztorokból, csövekből stb. eltávolítjuk, mely czélból a (D) szivattyút megállítjuk, az (i2 li2 t3 h3 és k) szelepeket zárjuk, a (C) vákuumszivattyúba vezető csőben elrendezett (tl és t2) szelepeket, valamint a gáznak az (L) tartályból való kivezetésére szolgáló csőben elrendezett (d4) szelepet pedig nyitjuk. Ezek után a (C) vákuumszivattyút elindítjuk, mely a digesztorokban és csövekben lévő gázt (valamint az oldatnak még hátramaradt részeit vagy nyomait is, melyek az anyag melege és az előidézett nagymérvű vákuum következtében elpárologtak) a berendezésnek ezen részébél a (tl) szelepen az (E) kondenzátoron, a (P) csövön, a (H és K) tartályokon és az (L) tartályon keresztül vissza az (A) gáztartályba szivattyúzza át. Ha elegendő vákuumot értünk el, akkor a (C) szivattyút megállítjuk és az összes eddig nyitva tartott szelepeket (kivéve az (i il h és hl) szelepeket) zárjuk. A rostos anyagok már most semmi oldatot sem tartalmaznak és egészen szárazak, ugy hogy mire a digesztorokból a gázt eltávolítottuk, azokba a kiillevegőbe vezető (N5) esőnek (ml) szelepét megnyitván, légköri levegőt bocsáthatunk be. Ezután a digesztorokat a (D) szivattyúval kötjük össze, mely működésbe hozva a levegőt az (m) szelepen át ismét a szabadba hajtja. Erre (az (N) vezetékbe alkalmas összeköttetés közvetítésével) bensőleg összekevert levegőt és gőzt vezetünk keresztül a digesztorok tartalmán, még pedig két vagy három perczig és azután a rostos anyagokat eltávolítjuk, mely czélból az összes szelepeket zárjuk, a (D) szivattyút megállítjuk és a
