17059. lajstromszámú szabadalom • Berendezés egyenáramú mótorok vagy forgó transzformátorok sebességének változtatására

- 2 — zások különböző fokai és egy állandó elektromótorikus erő számára. Az 1., 2. iés 3. ábrákban (1) egy egyenáramú generátort jelöl, mely (3 és 4) vezetékekkel az (5) kommutátoron át a (6) armatúrát táplálja. Ezen armatúra az 1. és 2. ábrákban egy egyenáramú mótor armatúrája, míg a 3. ábrában egy forgó transzformátor arma- j túrája. Mind a három ábrában a gerjesztő mágnesek tekercsei (7)-el vannak jelölve és az armatúrához párhuzamosan vannak kapcsolva; a tekercselés ezen typusa előnyben részesítendő, mivel az ezen tekercselésnél gerjesztett mágneses tér aránylag csekély azon mágneses térhez képest, mely az armatúra tekercselés által gerjesztetik. Ha azonban kívántatik, egy sorozatosan kapcsolt térmágnes is alkalmazható. Vonatkozással most az 1. ábrára a mótor armatúrája két pár (8 9) kollektor gyűrűvel van ellátva, melyeken (10) és (11) kefék nyugszanak. Ezen kefékhez (12 és 13) segéd áramkörök vannak kapcsolva, melyek indukcziós ellenállásokkal vannak ellátva; utóbbiak változtatható vasmaggal bíró (14 és 15) önindukcziós tekercsek alakjában vannak föltüntetve. Ezen tekercsek mindegyike a megfelelő (16 17) állítható maggal, továbbá vezetékek egy sorozatával bír, melyekhez, a tekercs működő hosszának változtatására vagyis a tekercsnek az áramkörből való ki-és bekapcsolására, a (18 és 19) kontaktusok vannak kapcsolva. Világos, hogy a váltakozó áramú áramkörökben az önindukczió a mozgatható mag elállításával, vagy a tekercsek működő hosszának változtatásával, vagy ezen két eszköz kombinált (alkalmazása által változtatható. Azonban bármely más alkalmas készülék is alkalmazható ja váltakozó áramú áramkörök önindukcziójának változtatására. Az áramköröknek, az 1. ábrában föltüntetett ezen rendszerének működése a következő: Ha a (18) és (19) kontaktusok mind meg vannak szakítva, akkor a mótor, a tekercselésnek, a gerjesztő mágnessarkok számának és a (3 4) vezetékek elektromotoros erejének megfelelően, normális sebességgel forog. Ha ezután a (12 13) áramkörök mindegyike a megfelelő (18 19) kontaktusok működtetése által úgy záratik, hogy a (14 15) önindukcziós tekercsek egy része ezen áramkörökben van, akkor ezen áramkörökben árameltolódás létesíttetik, mely a mótor armatúrája működésének megnagyobbítására szolgál és következőleg a mágneses tér erősbödik, úgy hogy a mótor sebessége növekedik. A sebesség növekedése megfelel az önindukcziós tekercsek azon részeinek és számának, melyek az áramkörben vannak. Továbbá az önindukczió az áramkörben a (16 17) magoknak a tekercsekhez viszonyított állítása által tetszés szerint változtatható és ez által a mótor sebességének további változtatása létesíthető. A 2. ábrában a (12 13) váltakozó áramú áramkörök (20) kondenzátorokkal bírnak, melyek egyenként a (21) kontaktusok segélyével az áramkörbe iktathatok. Ezen elrendezés segélyével a váltakozó áramú áramkör .kapaczitása lényegesen változtatható, mely változtatás azon fokot változtatja, mellyel a mondott áriamkör intenzitása az elektromótorikus erőt megelőzi. Világos, hogy az áramintenzitás ezen elősietése az armatúra reakczióját úgy működteti, hogy a mágneses tér erőssége növekedik, nráltal a mótor sebessége is növekedik. Az 1. ábrábeli önindukcziós tekercsek és a 2. ábrabeli kondenzátorok helyett synchron motorok is alkalmazhatók, mivel az áramintenzitás és az elektromotoros erő közötti fázisviszony ily synchron-mótor mágneses terének változtatása által változtatható. Vonatkozással most a 3. ábrára, a (6) armatúra ezen esetben egy forgó transzformátor armatúrája, mely a (22 23 és 24 25) áramkörökhöz a (26) vezetőgyűrűn át kétfázisú áramot táplál. Ezen áramkörök úgy vannak föltüntetve, hogy mindegyikük egyfázisú (27) fogyasztó készülékeket és egy (28) indukcziós mótor táplál. A (22 23 és 24 25) áramkörökbe változtatható önindukcziós (29 és 30) tekercsek vannak kapcsolva, melyek olyanok, mint a milyenek pl. az 1. ábra tárgyalásánál föntebb leírattak. A föntebb mondottakból világosan érthető,