17057. lajstromszámú szabadalom • Synchronizáló berendezés betűíró telegrafokhoz

- 3 -úgynevezett kézi áramátkapcsoló van beiktatva, mely két párhuzamos, egymással kapcsolt (1 11) kézi emelőből áll. Eme kézi emelőket jobb- vagy balfelé forgatva, a három (m ml m2) lemez közül kettőre be lehet állítani. Ezt a kézi átkapcsolót az épen jeladó gyanánt szereplő készüléknél oly módon kell beállítani, mint az az 1., 2. és 4. ábrán látható, tehát az (m2 m) lemezre, míg a jelvevő készülékeknél az (m ml) lemezekre állítandó be, mint az az la., 3. és 5. ábrán látható. A távirat leadása után a jeladó állomásnak is az (m ml) lemezre kell a kézi emelőket beállítania. Ekkor a jelzett készülék telepe, ép úgy mint a többié is, nincs a vonalvezetékbe beiktatva, és az összes betükerekek és szánok nyugalomban vannak. Ennek következtében az egyes készülékekben a vonalvezetékben föllépő iudukczió, sőt a kóbor áramok sem okozhatnak zavart. Ha az áram útját (a 2. ábrán látható jeladónál) a főidtől a telepig figyelemmel kisérjük, látjuk, hogy az áram a (k) rézsarktól az (m 1) átkapcsolón át az (M2) elektromágneshez, innen az (r) ütközőn és az (i) emelőn át a vonalba megy. A jelfogóban (3. ábra) az (i) emelőn, (r) ütközőn, (M2) elektromágnesen és az (1 ml) átkapcsolón át közvetlenül a földbe megy. Ez az áram útja, ha a két készülék synchron módon forog. Ha azonban például a 3. ábrán látható jelvevő a 2. ábrán látható jeladóval szemben késik (tehát ha még az (Ml) elektromágnes van bekapcsolva), az áram nem mehet át az (r) ütközőnél, hanem a (p) ütközőn megy az (Ml) elektromágneshez és innen (1) rúgón és 2 kontaktuson át az (11 m) átkapcsolóhoz és a telep rézsarkához. Minthogy azonban a jeladó állomásnál az áram a rézsarktól indult ki, a jelzett áram ki nem fejlődhetik, tehát a jeladó betűkorongjának addig kell a félköralakban megmunkált (c) csapnál állania, míg a jelvevő szánja az (i il) emelőt az (r) ütközővel érintkezésbe nem hozza és az áram az (i) emelőn, (r) ütközőn és (M2) elektromágnesen és az (1 ml) átkapcsolón a földbe nem mehet. Tehát a jelvevő betűkorongjának hátramaradásánál betűjelek stb. egyáltalában nem létesülhetnek, sem helyesek, sem helytelenek. A 4. és 5. ábrán látható séma a berendezés működését arra az esetre mutatja, mikor például az 5. ábrán látható jelfogó siet. Mint azt látni lehet, ennél a készüléknél az (i) emelő a (p) ütközőről az (r) ütközőre feküdt, míg az a 4. ábrán látható jeladónál ez még meg nem történt, hanem ellenkezőleg, a szán még a leütött billentyűhöz tartozó ütköző fölött mozog, mit arról lehet fölismerni, hogy a szán által működtetett (ul) áramzáró rúgó a készüléken lévő áramzáró villa (3) kontaktusán (1. az 1. ábrán pontozva) nyugszik. A szánon ágyalt kétkarú (u) emelő ugyanis szabad végével a leütött billentyű ütközőjének (rO) horga fölött csúszik és ennek következtében a szántengelyen lévő eltolható hüvelyre fogódzó (ul) áramzáró rúgót a közönséges nyugvó helyéről, a (2) kontaktusról a (3) kontaktusra tolja. Ha a két készülék (i) emelője olyan helyzetben van, mint azt előbb leírtuk, a vonalon áram nem mehet át, minthogy a zárt áramkörbe telep beiktatva nincs. Föltéve, hogy az áram a 4. ábrán látható készülékből a földből indul ki az áram a (3) kontaktushoz, az (1) emelőn, az (Ml) elektromágnesbe, a (p) ütközőbe, az (i) emelőbe és innen a vonal vezetékbe megy és az 5. ábrán az (i) emelőn, (r) ütkö -zőn ós (M2) elektromágnesen és az (1 ml) átkapcsolón át a földbe megy. Az áram ebben az áramkörben ki nem fejlődhetik, minthogy az áramkörben áramfejlesztő telep nincs. A berendezés működésmódjának megmagyarázására a következő pár példa szolgál, A 2. ábra a jeladó, a 3. ábra jelvevő, az elsőnél a kézi átkapcsoló az (m m2) lemezekre, a másodiknál az (m ml) lemezekre van beállítva. A két készülék betűkereke egyenlő sebességgel forog. Az áram a teleptől (2. ábra) az (m 1) átkapcsolón az (M2) elektromágnesbe megy. Az utóbbi fegyverzete a (g f) emelők közvetítésével a félkör alakban megmunkált tengelyt oly módon