17044. lajstromszámú szabadalom • Levélmérleg

Megjelent 1900. évi január lió 26-án. MAGY. g|j KIR. SZABADALMI gB a HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 10744. szám. VII/f. OSZTÁLY. Levélmérleg. KRAUSSE KÁROLY LAJOS KÖNYVKÖTŐ KAMENZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 9-ike. Jelen újítás tárgya, fölfüggesztett mérő­serpenyővel ellátott mérleg, melynek lényege az, hogy a mérlegrúd hosszabbik karján ide-oda csúsztatható és normális állásában azt egyensúlyban tartó mérlegsúly segélyé­vel a levelek súlyát megállapíthatja, míg más tárgyak súlyának meghatározására kö­zönséges súlyokat használunk oly módon, hogy azokat a mérlegserpenyőre, a meg­mérendő tárgyra vagy mellé helyezzük. A mérlegrúd kilengését a mérleg hátsó részén lévő beosztás és a mérlegrúd végére erősí­tett mutató segélyével határozhatjuk meg. Az újítás tárgyát képező mérleg a mel­lékelt rajzban van bemutatva és pedig: az 1. ábrában oldalnézetben, 2. ábrában pedig fölülnézetben. Az (1) állványnak fölső (3) része a (4) mérlegrúd ágyazásaul szolgál oly módon, hogy annak bekerekített aczélcsúcsaira fek­szik. A mérlegrúd kétkarú, melynek az elől lévő rövidebb (4) karján a (2) mérlegser­penyő van fölfüggesztve, a másik hátul lévő hosszabb karja pedig beosztásokkal van ellátva. Ezen a karon van a csúsztat­ható (6) súly, a mely állító csavarral vagy aczél ékkel megfelelő állásban rögzíthető. A mérlegrúd hátsó végén (9) mutató van elrendezve, mely arra szolgál, hogy a mér­legrúd kilengését, valamint annak állását leolvashatjuk. Ezen czélból a mérleg hátsó részén, egy merőlegesen álló (7) rúdon beosztásokkal ellátott (8) lemez van alkalmazva, e fölött mozog a fönt említett (9) mutató. A mérleg működése a következő: Ha például egy levelet meg akarunk mérni, akkor a mérleget egy vízszintes lapra helyezzük és a súlyt megfelelően be­állítjuk. Ha a levél súlya nehezebb, akkor a mutató fölfelé billen, ha pedig könnyebb, akkor nem billen fölfelé, ha pedig a levél súlya a beállított mérlegsúllyal megegyezik, a mérlegrúd vízszintes, normális nyugalmi helyzetébe jut, vagyis a mutató O-ra mutat. Ha más tárgyakat akarunk megmérni, akkor a súlyt az első beosztásra állítjuk, melynél a mérlegrúd egyensúlyban van, vagyis mutatójával épen a (8) skála null pontja fölött áll. Ekkor azután a megmérendő tárgyat a serpenyőbe helyezzük, a mérlegkaron lévő (6) súlyt azon beosztásra állítjuk, melyet körülbelül a tárgy súlyának megfelelőnek gondolunk és a serpenyőbe rakott súly által a mérlegrudat ismét egyensúlyba hozzuk. Ha például 171 /, gr. súlyú tárgyat aka­runk megmérni, a (6) mérlegsúlyt 0 pontra

Next

/
Oldalképek
Tartalom