17035. lajstromszámú szabadalom • Újítások hulladékvizek kezelésében és a hozzátartozó készülékeken

Hogy a levegővel való érintkezést kizárjuk, a födőt légmentesen készítjük és egy légmentesen záró búvólyukelzárást is készítünk. Czélszerú lehet a búvólyukban egy szelep alkalmazása, hogy időnként gázok belépését megengedjük, ha az erjedés vagy szétmállási folyamat, illetve a bakteriológiai hatás túlgyorsan történik. A beeresztési csövet úgy kell elrendezni, hogy a hab áttörését megakadályozza; ez az által történhetik, hogy a cső valamivel a rendes folyadéktükör alatt lé]) be; ugyanezen okból a kiömlési cső akkép rendezendő el, hogy az úszó anyagrészek vagy a hab a tartályban visszatartatnak, mit az által érhetünk el, hogy a kiömlési cső a tartály fölső részén rendeztetik el, azonban a víztükör alá levezettetik. A tartály feneke kis csatornával látható el, vagy kúpalakban vagy rézsútosan rendezhető el és végén iszapgyüj tővel vagy aknával láttatik el, úgy hogy az ásványi részek és egyéb oldhatlan anyagok benne összegyűlnek és tetszés szerint eltávolíthatók. Kísérletek által meg lett határozva, hogy a tartály czélszerűen oly nagy legyen, hogy 90 liter tartalma legyen a lakosság egy feje után; a találmány azonban ezen méretre nem korlátoztatik. Miután egy ily tartály 2 vagy 3 napig működésben volt, barna hab kezd a folyadékon képződni, mely esetleg 5—7 5 cm. vastagságot nyer. Ezen hab a bakteriológiai behatás által képződik és apró részecskékben száll föl a tartály fenekéről; ezen részecskéket a folyadékban képződő gázok a folyadéktükörig vezetik. Miután a tartály elég ideig volt működésben, hogy ezen habképződést előidézze, a folyadék annyira szabad a szuszpendált anyagoktól, hogy oly kezelést, mint kokszszűrőn, vagy folyatással vagy folyóvízben való bebocsátást is megenged. A találmány szerint nyers hulladékvizek sokáig kezelhetők a nélkül, hogy a tartályban valamilyen iszaplerakódások képződnének. A mellékelt rajzokban 1., 2. és 3. ábra a alálmány kivitelére alkalmas tartályt tüntetnek föl; (A) a tartály, mely alkalmas anyagból, pl. czementbetonból készül. A tartály méretei olyanok, hogy lapos legyen; légmentesen záró födővel van elzárva; egy vagy több szintén légmentesen záró búvólyukkal van ellátva. A beömlés, mint a rajzban látható, némileg a normál vízállás alatt történik, hogy a tartályban képződő hab áttörése megakadályoztassák. A tartályból való kiömlés annak fölső részén történik, azonban szintén a folyadéktükör alá vezettetik, úgy hogy az úszó anyagrészek vagy a hab a tartályban mozgatlanúl, illetve áttöretleniil maradnak. Nem okvetlenül szükséges, hogy a tartályon légmentesen záró födő legyen, mert a sötét hab, mely a tartályban képződik, arra szolgál, hogy úgy a fény, mint a levegővel való érintkezéstől a hulladékvizeket megóvja. Ajánlatos azonban a tömören záró födő alkalmazása. Czélszerű oly berendezések alkalmazása, melyek a tartály tartalmát nagyobb kiterjedésben engedik belépni, hogy a folyadék konczentrálását a tartály egy vagy több helyén megakadályozzuk; ezen berendezés egy (10) cső vagy csatornából áll, mely azon vonalat követi, melynek mentén (A) tartály tartalma leadandó; ezen cső vagy csatorna egész hosszában vagy annak egy részén hasadékkal vagy nyílással esetleg egész sor ily hasadékkal vagy nyílással láttatik el. melyeken át a folyadék a csőbe vagy csatornába léphet. Ezen hasadékok vagy nyílások nagysága a kivezetések felé csökkenhet, hogy a kiömlő folyadékok túlnagy sebességét a kiömlés előtt megakadályozzuk; ily módon a cső vagy csatornába való egyenletes belépés annak egész mentén föntartatik. A hasadék vagy nyílások (10) cső vagy csatorna mentén tetszőleges helyzetben akkép alkalmazhatók, hogy a folyadékot a csőbe lefelé, fölfelé vízszintes vagy rézsútos irányban engedik belépni. Ha szükség forog fönn, a hasadék vagy nyílások egy vagy több elirányító fülűiét által védhető; ezek úgy vannak elrendezve, hogy szilárd vagy folyós anyagokat a nyílásoktól távoltartanak. A hasadék vagy nyílások szilárd anyagok ellen szitabevonattal