17033. lajstromszámú szabadalom • Folyadékmérő készülék

3Ief>jeleiit 1900. évi január lió 25-én. MAGY. KIR. SZABADALMI gga HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17033. szám. Vll/d. OSZTÁLY. Folyadékmérő készülék. BIELER MIKSA GYÁROS, EPHRAIM GREINER GYÁRI CZÉG TÁRSA STÜTZERBACHBAN (THÜRINGIA). A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 30-ika. Jelen találmány tárgya oly folyadékmérő készülékre vonatkozik, mely chemiai kísérleteknél, mérték szerinti árusításnál s hasonló esetekben alkalmaztatik. A találmány lényeges részét azon berendezés képezi, mely a mérőedénynek megtöltésekor átfolyó folyadékot a mérőedény legközelebbi töltésénél légnyomás segélyévela készlettartányba önműködőlég visszaszállítja. A mellékelt rajzon a találmány két kiviteli formája van föltiintetve. Az 1. ábrán látható kiviteli formánál a készlettartányt a két (m, n) nyakkal ellátott (a) palaczk, a mérőedényt pedig a (b) lopó képezi. A 2. ábrán látható kiviteli formánál (a) készlettartányt egy minden oldalról zárt edény képezi, melyben a folyadék magassága mindig egyforma s melynek (m) nyaka közvetlenül a fenéken oldalt van alkalmazva; (b) mérőedényt itt egy kis bura képezi. Mindkét kiviteli formánál a mérőedény bevezető nyílásánál egy háromnyilásu (c) csap van alkalmazva, melytől (f, i) vezeték megy az (a) készlettartányba; a vezeték (i) része közvetlenül a készlettartány fenekéig nyúlik be. A (b) mérőedény fölül a rövid, szűk (d) csőben végződik, melyet az (e) gömb zár be. Az (e) gömb legmélyebb részébe a (g), (h) vezeték torkollik bele, melynek másik vége az 1. ábrán látható kiviteli formánál az (a) tartány folyadékának fölszíne fölötti légtérbe, a 2. ábrán föltüntetett kiviteli formánál pedig az állandó folyadékmagasság fölött az (rn) nyakba torkollik. Ha a (b) mérőedényt meg akarjuk tölteni, akkor a (c) csapot, illetőleg annak szelepét ugy állítjuk, hogy a (b) mérőedény az (f, i) vezetékkel közlekedjék. A folyadék ekkor (a) tartányból a (b) mérőedénybe folyik és azt megtölti; az innen átfolyó folyadék egy része az (e) gömbben, másik része a (g) vezetékben gyűlik össze. Ha most a (c) csapot úgy állítjuk be, hogy a (b) mérőedényben levő folyadék (k) csövön kifolyhatik, akkor az (e) gömbbe és (g) vezetékbe folyt folyadék ott marad s nem ömlik vissza (d) csőbe. A (b) edény újabb töltésénél az abban levő levegőt a beömlő folyadék kiszorítja, mi által az (e) gömbben levő levegő nyomást fejt ki, utat keres s azért az (e) gömbben és (g) vezetékben levő folyadékot (h) vezetékben az (a) tartányba visszaszorítja. Ez természetesen csak akkor történik meg, ha a (b) mérőedényben és (e) gömbben levő légkörnyomás nagyobb, mint a (g, h) veze-