17031. lajstromszámú szabadalom • Főzőkészülék

Megjelent 1900, évi január hó 23-án. MAGY SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 17081. szára. II/h. OSZTÁLY. Főzőkészülék. ADAM RICHÁRD MÉRNÖK FRIEDENAUBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 április hó 19-ike. Találmányom tárgya egy folyékony tüzelőanyaggal, főleg petróleummal táplált főzőkészülék, melynek fölső részén szabadon fekvő kanócza van és mely színtelen Bunsen-lángot létesít. Ennél a főzőkészüléknél a színtelen láng létesítésére szolgáló erős légáramlatot hem'ügy 'mint eddig, a láng körül alkalmazott kürtő, (üveghenger, stb.), hanem egy alulról mesterséges úton létesített nyomás alatt kiáramló gőzsugár által előidézett injektorszerű hatás létesíti, a nélkül, hogy segédlángot kellene alkalmazni, minthogy maga a főláng állítja elő a szükséges gőzt. A csatolt rajz 1. ábráján ez a főzőkészülék sematikusan, még pedig kanóczos körégető gyanánt kiképezett, belső légvezetéssel bíró lángzóval fölszerelve van ábrázolva. A főzőkészülék fölött lévő rostélyt, melyre a főzőedényt állítjuk, mint mellékest elhagytuk. (1) a petróleum, illetve a folyékony tüzelőanyag befogadására szolgáló tartály, (2) a fölső részén szabadon fekvő kanócz, (3) a belső, a tüzelőanyag tartályán átmenő kanóczcső, (4) a külső kanóczcső. (5) a megrajzolt kiviteli módozatnál a tüzelőanyag tartályát körülvevő víztartály, melyből a víz a (6) csövön a csőalakú, központi (7) melléktartályba folyik, úgy, hogy a két tartályban a víz szintje állandóan egyenlő. A készülék lényeges részét a központos, alul a (9) korong segélyével elzárt (8) elpárologtató cső képezi, melyet a csőalakú (7) melléktartályba lehet becsavarni. A (8) elpárologtatócsövet a (10 és 11) keresztkorongok három egyenlőtlen kamarára osztják, melyek közül a középső (13) kamara a tulajdonképeni elpárologtatQteret, a fölső (12) kamara a túlhevítőteret és a legnagyobb (14) kamara a gőzgyűjtőteret képezi, mely utóbbiból a gőz több, a (8) elpárologtatócsőben lévő csőalakú (15) fúvószájba jut, hogy azután nagy nyomás alatt fölfelé áramolhassák. A (10) keresztkorongtól a (17) vízkanóczcsövek a (9) korongon át a központi (7) vízcsőbe nyúlnak. A (16) vízszívókanóczok a (17) csövekbe meglehetősen szorosan illenek és szabadon nyúlnak a (13) elpárologtatótérbe. Az utóbb említett térben fejlődött gőzök a (11) korongban lévő számos finom (18) furaton a fölső (12) túlhevítőtérbe mennek, honnan a túlhevítés után a (19) csövön a (14) gőzgyűjtőbe jutnak. A (17) cső alsó részén, a (14) gőzgyűjtő alatt lévő (20) nyílásokon át az esetleg lecsapódott vizet a (16) kanóczok újból föl-