17024. lajstromszámú szabadalom • Gázkályha
Megjelent U)<)(). évi január lió 33-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 17024. szám. II ii. OSZTÁLY. Gázkályha. NEUBUBG HENRIK VEGYÉSZ KREFELDBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 17-ike. Az ezideig lakások stb. fűtésére használatos gázkályháknak az a nagy hátrányuk volt, hogy tetemes mennyiségű gázt fogyasztottak el, a mi ezen kényelmes és tiszta fűtőanyagnak általános használatba vételét nagyon hátráltatta. A jelen találmány tárgyát képező kályha ezen hátrányt kiküszöböli a mennyiben 1. egy Bunsen-féle égő alkalmazása által a gáznak legnagyobb hőhatályát érjük el és 2. az így előidézett hőt egy alkalmas melegség-elosztó, egy bordás hevítőtest által teljesen kihasználjuk. Az ezideig használatos gázkályhák legtöbbnyire világító lánggal égnek, a mely sohasem olyan forró, minta Bunsen-égőben létrehozott, gáz- és levegőből álló keveréknek lángja. Továbbá a világító gáz könnyen kormot és más el nem égett részeket rak le, melyek mint rossz melegvezetők a melegítést meglassítják és az égőnek kellemetlen eltömődését idézik elő. A kályha eddigi sima alakjában nem tudta az előidézett melegséget teljesen és gyorsan a környezetnek átadni, míg a jelen találmánybeli kályha számos bordája által nagy fölületet képez és a belevezetett melegséget könnyen átadja a környező levegőnek. A mellékelt rajzlapon egy ilyen kályha van bemutatva, hol az 1. ábra egy gömbölyű kályhának részben metszett nézete, a 2. ábra egy lépcsős kályhának részben metszett nézete és a 3. ábra az utóbbinak elölnézete. A kályha berendezése. pl. az (a) talpból áll (1. ábra), mely fölött a (b) Bunsen-égő foglal helyet. Ennek lángja, a nélkül, hogy a legcsekélyebb koromlerakódást idézné elő és az égőt eldugítaná, a (c) hevítőtestnek középen egy nyílással ellátott fenekét nyaldossa. A létrehozott melegség most az egész kályhatesten eloszlik és nevezetesen az előreálló, esetleg éles (d) bordákon a környezetbe áramlik. A hevítőgázok a hevítőtest fenekének nyílásán át a hevítőtest belsejébe jutnak és itt a melegítést elősegítik, majd a födél alatt lévő nyíláson át az (e) kürtőbe jutnak, melyből melegségüktől teljesen megfosztva a szabadba szállanak. Ezen kedvező melegelvonás még azt is eredményezi, hogy a gáz elégésénél keletkező vízgőz már a kályha fölső részében kondenzálódik és kötött, rejtett melegért még a kályhában átadja. A kondenzált víz egy belső, ferdén álló bordában gyűlik össze és elvezetőcsővel ellátott nyíláson át eltávozik. Természetesen az egésznek bármily tetszőleges alakot adhatunk, míg csak az égő és a
