17019. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gázoknak, különösen légköri levegőnek csöppfolyósítására

_ 4 -moszféra nyomású levegő pedig (191° C.)nál esöppfolyósíttatik. A kondenzátor középpontjában az (55 és 56) csatornákban állandó csöppfolyósítás fog bekövetkezni, mivel a készülék ezen részében a hőmérséklet a nyomás alatt álló levegő csöppfolyósítására szükséges hőmérsékleten alul van. A mellékelt rajzok 4. és 5. ábrájában a kondenzátornak egy módosított foganatosítási alakja van bemutatva. Ezen foganatosításnál a csöppfolyósított levegőt szintén a készülék közepéből folytatjuk ki, a mikor is a közbenső (57) csatornát teljesen elhagyjuk és nem szívatunk be a készülékbe külön légáramot. (F a) a kondenzátor, mely egy hengeres köpenyből az (50a) födélből és az (52a) fenékből áll, mely utóbbiak az (51a és 53a) bélésekkel vannak ellátva; a kondenzátor belseje spirális válaszfalak által az (55a és 56a) spirális csatornákra van osztva, míg a kondenzátor közelében a központos (Gl) cső van elrendezve. Ezen cső a (62a) nyílással bír, mely az (55a) csatornával közlekedik; a csőnek (63a) nyílása az (56a) kiáramlási csatornának belső végével közlekedik; ezen nyílások a (70a) szelep által nyittatnak és záratnak. A (Gl) cső alsó részében a (66a) nyílás van elrendezve, mely a (80a) szelep segélyével nyittatik és záratik. A (66a) nyílás a (Gl) cső körül elterjedő térrel közlekedik, a melyben a legnagyobb hőcsökkenés uralkodik és a hol a készülékben csöppfolyósított levegő összegyűl; ezen levegő a (81a) furaton át a (83a) csövön keresztül kibocsáttatik. A 6—8. ábrákban bemutatott foganatosítási alaknál a be- és kiáramlási spirálisok több csoportra vannak osztva, melyek egymás fölött feküsznek és ellenkező irányokból áramló levegőt vezetnek; ez ily ellenkező irányú légáramot vezető spirálisok között külön visszatérő csatornák alakulnak, melyeknek segélyével további expandálást érhetünk el. (Fb) a kondenzátor, mely egy hengeres köpenyből és az (50b) födélből és az (52b) fenékből áll; (55b) a beáramlást és (56b) a kiáramlási spirális csatornák, melyek ezen foganatosítási alaknál egymás fölött elrendezett spirális csövek csoportjából állanak, melyek ellenkező irányú légáramot vezetnek. Az (55b) csatornák egymással össze vannak kötve és külső végük a (dl) közös csőben végződik, mellyel a beömlési (d) cső van összekötve; az (ööb) csatornák belső vége a (g) központos gyújtó csővel van összekötve; az (55b) csatornák belső vége a nem teljes hengert képező (gl) csővel van összekötve, mely a (g) csövet körülveszi ; az (55b) csatornák külső vége a közös (el) csővel közlekedik, mely a kibocsátási csővel van összekötve. A (g és gl) cső közötti összeköttetést a (70b) szeleppel nyitjuk vagy zárjuk. (56bb) visszatérő csatornák, melyek kétkét spirális csatorna között fönmaradnak, mivel az említett csatornák egymással függélyes irányban szoros kapcsolatban állanak, pl. össze vannak forrasztva, hogy így válaszfalat képezzenek (8. ábra). Az (56bb) csatornák belső végükön a (b2) expandáló kamrával közlekednek a (hl) nyíláson keresztül, míg külső végük a készülék hengeres köpenyével áll összeköttetésben, mely utóbbi az (a3) csőággal áll kapcsolatban. A (H) szelep, ha ugyanakkor van nyitott állásában, mint (70b) szelep, a visszatérő légáramnak újabbi expanzióját engedi meg, a mennyiben az áramot a (h2) kamrán keresztül az (56bb) csatornába hagyja folyni. A csöppfolyósított levegő a (h2) kamrának alsó végéből a (81b) csövön át kifolyatható. Az imént leírt foganatosítási alaknál a kiáramlási csatornák teljesen kürölveszik a beáramló levegőáramot, miáltal rendkívül nagy hűtő fölületet nyerünk, mely közvetlenül hat az áramokra, anélkül, hogy kisugárzás vagy hőelvezetés által veszteségek állnának be. A 9. ábrában bemutatott foganatosítási alaknál a beáramlási spirálisok a kiáramlási spirálisokban vannak elrendezve. A 10. ábrában sematikusan bemutatott elrendezésnél a kondenzátornak a 9. ábrá| ban bemutatott foganatosítási alakja van | alkalmazva.