17002. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés folyadékok, különösen tej fölhevítésére

Megjelent IÍKX). évi január l»ó 25-én. MAGY. g|j Kia SZABADALMI jjHM HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 17002. szám. X/£. OSZTÁLY. Eljárás és berendezés folyadékok, különösen tej fölhevítésére. STIER KÁROLY TEJGAZDASÁGI FÖLÜGYELŐ WRESCHENBEN (NÉMETORSZÁG). A szabadalom bejelentésének napja 1899 február hó 2-5-ike. Jelen találmány tárgyát folyadékok, különösen tej fölhevítésére szolgáló oly eljárás és berendezés képezi, melynél a hő közvetetleniil hat a tejre. A tej fölhevítésénél követett eddigi eljárásnál, midőn azt edénybe töltve melegítették, csak közvetve, azaz az edény falán keresztül hathatott rá a melegség, a mi több hátránnyal járt. Nevezetesen, a hő egyenetlenül hatott a tejre a mennyiben azon tejrétegek, melyek az edény falához legközelebb feküdtek, erősebben fölhevültek, mint a távolabb lévő rétegek és ennek következtében a tej rásült az edény belső falára. Ezen rásült tejréteg ezután rossz hővezető gyanánt borítván be az edény falának belső oldalát, az utóbbi nem vihette át a vele közölt meleg mennyiségét a tejre. A találmánybeli új eljárás alkalmazása mellett ezen hátrány teljesen megszűnik, a mennyiben a meleget nem edényfalakon át, hanem közvetetlenül hagyjuk hatni a folyadékra, illetve a tejre. A hőnek ezen közvetetten hatása az által érhető el, hogy a tetszőleges hőforrásból vett meleget közvetlenül hagyjuk befogatni a pl. vékony rétegekben, vagy sugarakban mozgó tejhez, mely utóbbit azután alkalmas edényben fölfogjuk. A hőnek ezen közvetetlen behatása mellett a tej hozzáégése teljesen ki van zárva s a hő a tej minden egyes részecskéjére egyenletesen hat. A találmány tárgyát képező eljárás már most lényegében abban áll, hogy a fölhevítendő folyadékot pl. tejet, rendkívül fínom sugarakra vagy részekre osztjuk és egy meleg légárammal szembevezetjük. Az utóbbi által hordott meleg teljes kihasználása az által biztosíttatik, hogy a folyadék magát a légáramot is részáramokra bontja, ezekben pedig őrvényzéseket idéz elő, úgy hogy a finom elosztású folyadékrészek mindig újabb légrészecskékkel hozatnak érintkezésbe. Az ellenáram ismeretes elvének czéltudatos alkalmazásával ilyen módon a hevítésre szánt meleg mennyiségét igen tökéletesen kihasználhatjuk. Az ily módon végrehajtott hevítésnél, továbbá épen oly fokú sterilizálás megy végbe, mint az edényekben való forralás alkalmával, azonban sokkal alacsonyabb hőfoknál, úgy hogy az új eljárás legfontosabb előnye abban áll, hogy a tej sterilizálása annak lefölözése és ojtása előtt eszközölhető, a mi az eddig követett eljárás mellett nem volt lehetséges. A mellékelt rajzlapon a találmánybeli