16981. lajstromszámú szabadalom • Czentrifugál súrlódási kapcsolás
- i -kai van megtöltve, mi által (e) pofák és (g) korong között egyenletes súrlódás van biztosítva. Ha tehát a teugelyt forgásba hozzuk, akkor a fékpofák a bennük előidézett czentrifugálerő folytán kilépnek és a tokot, valamint ezzel együtt az (f) hajtott tengelyt magukkal viszik. Ha utóbbi nehéz tömegekkel van összekötve, akkor azok lassan növekvő sebességgel hozatnak forgásba. Ha azonban a hajtott rész nagyobb ellenállásra találna, akkor a fékpofák a korong belső fölületén csúsznak és csak akkor kapcsolódnak, ha az ellenállás csökken. A 3. ábrán látható foganatosítási alaknál (g h) tok (a) hajtótengelyen lazán van elrendezve és egyidőben mint szíjkorong van kiképezve. Végül lehet a kapcsolást úgy is berendezni, hogy csak egy megadott forgási szám túlhaladásánál jön működésbe. Ez által azon előnyhez jutunk, hogy egyik-másik esetben veszendőbe menő erőt mégis ki tudunk használni vagy túl nagy forgási sebességből származó baleseteket megakadályozhatunk. Ha tehát egy transzmisszió, mellyel pl. egy gépet hajtunk, ily kapcsolással láttatik el és egy csak szükség esetén működésbe jövő géppel vagy fékkei kötjük össze, akkor a fékpofák, ha a transzmisszió által legyőzendő ellenállás hirtelen enged, kifelé fognak lépni és az erőt a másik gépre vagy netán fölszerelt fékre fogják átvinni, úgy hogy az erőt tovább is kihasználják, vagy a fék által elfogyasztják és ez által esetleges szerencsétlenséget akadályoznak meg. Ezen kapcsolást, ha csak egy bizonyos legnagyobb sebesség túllépése után jön működésbe, igen előnyösen oly elektromos világító telepek számára lehet fölhasználni, melyeket vízerővel hajtunk, mert ha a vízállás változékony, akkor keresni kell oly módokat, melyek által a sebességváltozásból előidézett feszültségi különbségek megszűnnek. Ezen czélból a turbinákat regulátorral látjuk el, vagy pedig egy önműködő ellenállást iktatunk az elektromos vezetőkbe. Ezen berendezések azonban mindig erőveszteséggel járnak, mit ki lehet kerülni, ha a dynamógépet hajtó transzmisszióba az itt vázolt kapcsolást beiktatjuk és oly dynamógéppel kötjük össze, mely pl. egy gyűjtőbattériát táplál. Ha a vízszin emelkedik és vele együtt a transzmisszió forgási sebessége nő, akkor a kapcsolással összeköttetésben lévő dynamógép működésbe fog lépni és az erőfelesleget kihasználja, egyidőben azonban a feszültség növekedése és a belőle származható károk elkerültetnek. A 4. ábra a kapcsolás oly foganatosítási alakját mutatja be, melynél a fékpofák csak egy meghatározott forgási szán túllépésénél jönnek működésbe és a fölszabaduló erőt egy más gépre vagy fékre viszik át. Ezen czélból minden fékpofát egy benne elrendezett (i) ellenálló rúgó által a tengelyhez szorítunk és így a fékpofában föllépő czentrifugálerő ellenállásra talál. Ha azonban a megengedett sebességet túlléptük, akkor a czentrifugálerő (i) rúgó ellenállását legyőzi és a kapcsolás lassankint működésbe lép. Ezen kapcsolás tehát mindkét esetben egyidőben mint szabályozó is működik különböző üzemberendezések számára. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Czentrifugál súrlódási kapcsolás, melynél a fékpofák a bennük föllépő czentrifugálerő folytán sugárirányban kifelé elállíttatnak, jellemezve az által, hogy a fékpofák egy kenőfolyadékkal megtöltött tokban sugáriránti, a súrlódási fölületig érő karokon vezettetnek, azon czélból, hogy a súrlódási tényezőt állandóan megtartsuk, a fékpofák fogvatartását vezetékükben megakadályozzuk és sugárirányban való szabad mozoghatóságukat biztosítsuk. 2. Az 1. igényben jellemzett czentrifugál súrlódási kapcsolás különös foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a zárt és kenőfolyadékkal megtelt tokban sugáriránti karokon eltolható fékpofák sugáriránti mozgásukban kifelé (i) rugók által akadályoztatnak meg, azon czélból, hogy a fékpofák csak egy bizonyos fordulati számnál jöjjenek működésbe. (2 rajzlap melléklettel.) PAUA8 RÉSZVÉNY TÁB8A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN.
