16970. lajstromszámú szabadalom • Menetjegy szekrényke

Megjelent 1900. évi január hó 20-án. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 16970. szám. VII/o. OSZTÁLY. Menetjegy-szekrényke. WOLF ANDRÁS VASÚTI GYAKORNOK KAUFBEURENBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 julius hó 26-ika. Az egyes vasúti hivatalokban jelenleg alkalmazásban lévő összes menetjegy-elárúsító szekrények kizárólag egyszerű rekeszekkel vannak fölszerelve, melyek mindegyikébe 100—100 darab menetjegyet oly módon helyeznek el, hogy ezen 100 drb jegy közül a legalacsonyabb számú, vagyis a melyiket legelőször adják ki, legalul fekszik, a többi kártya pedig folyton növekvő sorszámmal e fölött foglal helyet, úgy hogy az elárusításnál a legalacsonyabb számú mindig legalul fekszik. A naponkénti ellenőrzésnél egy-egy jegysorozatból elárusított jegyek száma oly módon állapíttatott meg, hogy az ellenőr a megfelelő sorozatból a legalsó jegyet kevéssé kihúzta, ennek számát megjegyezte, az elárusítókönyvbe beírta és az előbbi napon elkönyvelt számmal összehasonlította. Az összes kivett menetjegyek, mivel azok az eladási helyen készpénz értékkel bírnak, ha eladattak, tarifaszerű áruk szerint a napi elkönyveléskor kiadás gyanánt vezettetnek be. Midőn az egyes hivatalnokok a szolgálatot egymásnak átadják, az ellenőrzés csak arra terjed ki, hogy a tényleg alul lévő menetjegy számát az elkönyvelt jegyszámmal összeegyeztetik és mint a naponkénti ellenőrzésnél, a legalsó számnak megfelelő jegykészlet helyességét hallgatagon el kell ismerni és arról felelni. A gyakorlatban az elárusító-készülék föntebb ismertetett berendezése, tekintettel a nagy felelősségre, teljesen elégtelennek bizonyult és a főnöknek semmiféle biztosítékot nem nyújt ünancziális károk ellen. A kár abban áll, hogy a jegykészlet valami, jelenleg nagyon könnyen végrehajtható, szándékosan vagy véletlenül előidézett ok folytán nem egyezik meg a legalsó, elszámolt jegy számával. Ezt főleg a következő körülmény idézi elő: 1. Egy kevésbé becsületes hivataltárs a sorrenden kívül ad el jegyeket. 2. Egyik hivatalnok véletlenül két vagy több jegyet húz ki a rekeszből, a magasabb számú jegyet eladja, az alacsonyabb számút pedig, a nélkül, hogy tévedését észrevenné, ismét visszadugja a rekeszbe; ezen körülmény folytán most a többlet és hiány különböző és az utóbbi, mivel a közvetlen összefüggés csak a legritkább esetekben mutatható ki, az illető hivatalnokra nézve visszahozhatatlanul elvész. 3. Mihelyt a rekeszben még csak egyr jegy marad, ez az elárusító-készülék legcsekélyebb megrázkódtatásánál a rekeszből kiesik és legtöbbször elvész. Ezen rendetlenség az egyes jegyrekeszek