16942. lajstromszámú szabadalom • Füstemésztő kazántüzelési berendezés

megjelent 1900. évi január lió 19-én. MAGY. g|| KIR SZABADALMI ]§M HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16942. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Füstemésztő kazántüzelési berendezés. NICHOLSON GÉPGYÁR RÉSZVÉNYTÁRSASÁG CZÉG BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899. julius hó 29-ike. Az úgynevezett füstemésztő szerkezetek rendesen a tüzelésnek egy bizonyos pontján vezetik be a mérsékelten előmelegített leve­gőnek egyrészét és ez által igyekeznek el­érni a levegő és füstgázoknak keveredését. A következőkben vázolt szerkezet épen ezen hiányon van hivatva segíteni és így a tüzelőanyagnak tökéletes elégést bizto­sítani. A mellékelt rajzlapon az 1. ábra ezen szerkezet egyik példa gya­nánt szolgáló kiviteli alakjának keresztmet­szetét, a 2. ábra hosszmetszetét mutatja be. A kazánnak homlokfalára van erősítve az (a a a) betűkkel jelölt keskeny légszek­rény, a melybe (A A)-nál betorkol a lég­huzamot előidéző két nyílás; ezeken át a finom gőzsugár vagy pedig más füvószer­kezet által benyomott levegő a fönt említett légszekrénybe jut. Az (A A) nyílásokon át betóduló levegő kénytelen először lefelé haladni a berajzolt nyilak szerint, azután pedig fölfelé a légszekrénynek fölső részébe; innét lefelé kell a levegőnek haladni a lég­szekrénynek számos bordája által több részre osztott alsó részébe, a honnét kes­keny bevezető nyílásokon át a tüzelőtérbe jut, még pedig a tüzelőhelynek teljes szé­lességén át egyenletesen elosztott állapotban. A tüzelőtérbe jutott, már némileg elő­melegített levegőnek a tüzelőtér belsejében elhelyezett (F) falazaton kell végighúzódnia, a melynek izzó fölületén további fölmele­gedést szenved és az ott jelzett nyilak irá­nyában hátrafelé tódul. A tüzeléshez szükséges levegőnek másik része a (b) csőből kitóduló gőzsugár által a (B)-vel jelölt tölcsérekbe lesz nyomva és ez utóbbiak az üreges rostélyvasakkoz van­nak erősítve, úgy hogy ez a levegő a forró rostélyvasaknak belsejében egyrészt hűti azokat, mert átveszi azoknak melegét, más­részt pedig épen ezen körülménynél fogva erősen fölmelegszik és ilyen állapotban hagyja el finom nyílásokon át az üreges rostélyvasakat és fölfelé haladva, átszeli a tüzelőteret. A tüzelésnél fölhasználandó levegőnek harmadik része a (C) tüzelőajtón át jut oly­képen a tüzelőtérbe, hogy a tüzelőajtóban először fölfelé, azután lefelé kénytelen ha­ladni ; ez által tetemesen lehűti az ajtót s megóvja ilyképen a gyors elégéstől, a le­vegő pedig előmelegítve jut a rostélyvasak­nak eleje fölött elhelyezett lap fölött köz­#

Next

/
Oldalképek
Tartalom