16940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás mészhomokkő előállítására

megjelent 1900. évi január lió 19-én. MAÜY. KIR. SZABADALMI HBh HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16940. szám. XII/f. OSZTÁLY. Eljárás mészhomokkő eló'állítására. LÜBBEN JAKAB TÉGLAGYÁROS ÉS KERESKEDŐ BORKUMBAN. • A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 12-ike. A mészhomokkövek csak úgy nyerhetik meg az építési czélokhoz szükséges szilárdságot, ha a mészből és homokból előállított anyag a préselésnél és megkeményítésnél a kellő nedvességgel bír. Nemcsak azért, mivel a habarcsnak az alakításnál és préselésnél a kellő mennyiségű vizet kell tartalmazni, hanem azért is, mert a nedves anyag sokkal jobban elosztja a habarcsban a mésztartalmat, úgy hogy minden egyes homok-szemecskét mésztej vesz körül, mi a száraz állapotban való összekeverésnél nem következhetik be. Nem lehet továbbá a föloldáshoz elegendő mennyiségű vizet tartalmazó anyagot a kazánban védő-minta nélkül az első nedves gőztől megvédeni. Ez egyes darabok védő-minta nélkül az első nedves gőz behatása alatt összeesnek és mint omladék kerülnek elő, a mi nagyon gyakran egész száraz anyagoknál is előfordul. Nagyon tévedne, a ki azt gondolná, hogy az egész szárazon a kazánba helyezett darabok az első nedves gőztől elegendő mennyiségű vizet vesznek föl, mivel az első gőz csak az alsó és a két oldalsó réteget nedvesíti meg és majdnem mindig oly erősen, hogy azok összeomolnak. Ha azonban az alsó és oldalsó rétegek a többi darab súlyát mégis kibírnák, anélkül hogy megrepedeznének, vagy összeomolnának, úgy az anyag a keményítősnél még rosszabb lesz, minthogy nem bírja a föloldáshoz szükséges mennyiségű vizet és a kevésbé nedves darabokat a gőznyomás (száraz gőz) nagyon gyorsan kiszárítja. Jelen találmány tárgyát képező eljárás mindezen pontokat tekintetbe veszi, úgy hogy csak ezen eljárással állíthatunk elő jó, hibátlan mészhomokköveket. Az eljárás a következő: Jól megoltott meszet alkalmas gép segélyével homokkal pépnemű nedves anyaggá keverünk; ezen nedves anyagot aztán mechanikai úton egy másik fűthető keverőgépen vezetjük keresztül, oly czélból, hogy itt fölmelegedjék és a fölösleges víz elpárologjon. A forró és még mindig igen nedves anyagot, mely melegsége folytán szilárd kövekké alakítható, kő, vagy más alakra préseljük vagy alakítjuk. Az így elkészített darabokat külön kocsikon egymás fölé magasan fölrakjuk, összeállítható, szorosan záródó, finom átlyukasztásokkal ellátott védőmintákkal körülveszsziik és gőznyomás segélyével megkeményítjük. Az első nedves, még nyomást nem gyakorló gőz a köveket lassan kiszárítja