16930. lajstromszámú szabadalom • Gázlángzó folyós tüzelőanyagok égetésére

Megjelent 1900. évi január lió 19-én. MAGY. SZABADALMI Kia HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16980. szám. n/d. OSZTÁLY. Gázlángzó folyós tüzeló'anyag égetésére. ERDMANN HERMANN DROGUISTA BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 9-ike. A szóban lévő találmány tárgya egy folyós tüzelőanyag, pl. spiritusz, petróleum, stb. égetésére szolgáló lángzó, melynél a tüzelőanyag elgázosítása külön fűtőberendezés alkalmazása nélkül történik. A csatolt rajzon az új szerkezet az 1. ábrán hosszmetszetben látható, míg a 2. ábra részletrajz. Az (a) tartályból (1. ábra) a világítóanyag az ismert módon a (b) cső belsejében fekvő és ebben a (z) kanóczeltoló segélyével eltolható (c) kanóczon emelkedik föl, melyet fölül egy külön burkolat, a (d) elgázosítóhüvely föd le. Ennek a (d) elgázosítólnivelynek fölső (dl) fedőlapja át • van törve, az áttöréseknél pedig (i) légbevezető nyílásokkal ellátott (g) csövecskék — úgynevezett bunzencsövek — vannak megerősítve, melyeket fölső részükön egy i gyűrűalakú (h) hüvely vesz körül. A hüvely a (g) csövecskék mögött fekvő keverő- : kamarát képez, melyben a csövecskékből jövő éghető gázok a (g) csövecskék között vagy más alkalmas ponton az (i) nyílásokon a csövekbe áramló levegővel keverődnek. A hüvely maga még légbevezetőnyílásokkal is ellátható, eme nyílások keresztmetszete pedig változtatható lehet, hogy a beömlő levegő mennyiségét szabályozhassuk. A (h) hüvelynek kiálló (1) széle a lángzófej külső fölületén fölszálló levegőt arra kényszeríti, hogy a (g) csövek között a keverő kamrába áramoljon. Ha a lángzót üzembe kell hozni, a (c) kanóczot a (z) kanóczeltoló segélyével anynyira lefelé toljuk, hogy az fölső f'öliiletével a (d) hüvely (e) áttöréseivel egy magasságba essék (lásd a 2. ábrát) és azután az (e) áttöréseken át meggyujtjuk. Mintegy 10—15 másodpercz múlva a láng a (d) elgázosító lemezt annyira fölmelegítette, hogy ez végezheti a további elgázosítást, mely czélból a kanóczot egészen a (d) lemezig emeljük (1. ábra), mikor a kanócz lángja elalszik. A kanócz által fölszívatott és meleg lángzólemezzel érintkezésbe jövő tüzelőanyag elpárolog, a csöveken át elszáll és ha a levegővel keverődött, mint bármely más gáz, meggyújtható. Míg ez a láng ég, az égésnél fejlődő hő egy részét részben a (h) hüvely és a (g) csövecskék vagy más szerkezeti részek vezetik a (d) lemezhez, részben sugárzás útján terjed az oda, tehát a lemez hőmérséklete az elgázosításhoz szükséges hőmérséklet fog lenni. A kanócz eltolásával a láng nagysága szabályozható.