16918. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas czipősarok

Megjelent 1900. évi január hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16918. szám. * I/b. OSZTÁLY. Rugalmas czipősarok. FORTELKA FERENCZ PUSKAMŰVES ÉS KANITZ ALFRÉD BANKÁR BUDAPESTEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 10-ike. Jelen találmány tárgya egy rugalmas czipősarok, melynek czélja a saroknak a járásnál bizonyos rugalmasságot adni és ez­által különösen hosszabb gyaloglásnál a test rázkódásait elkerülni. Ezen czipősarok a találmány értelmében két kiviteli alakban állíttatik elő, és pedig vagy aképen, hogy vasalás alakjában a szo­kásos módon előállított sarkot körülveszi, vagy aképen, hogy maga képezi a sarkot. Ezen czipősarok lényegében azáltal van jellemezve, hogy egy alacsony, a sarok alap­ját átfogó vagy a sarkot képező födőből áll, melyhez egy ezen födő köpenyfölületének fölső részét, valamint a sarkot körülvevő vagy utóbbit képező gyűrű csatlakozik, mely az előbb említett födővel a sarok mellső oldalán összefügg, úgy, hogy a gyűrő és födő egy szög szárainak értelmében egymás­felé rúgalmasak. A mellékelt rajzon a találmány tárgyának mindkét kiviteli alakja van föltüntetve és pedig az 1—8. ábrák azon kiviteli alakra vonatkoznak, melyek egy meglévő szokásos sarok vasalása gyanánt vannak készítve, míg a 9. ábrában föltüntetett kiviteli alak oly szerkezetet mutat, mely maga képezi a czipősarkot és így közvetlenül a talp meg­vastagított sarokrészén van megerősítve. Az 1—8. ábrák közül: az 1. és 2. ábra egy rugalmas czipősarok oldalnézete és fölülnézete ; a 3., 4. és 5. ábrák a 2. ábra (B—B) (A—A) és (C—C) vonalai szerinti metszete­ket ábrázolják; a 6. és 7. ábrák a rugalmas czipősarok két különböző megerősítési módját kereszt­metszetben mutatják; a 8. ábra a 6. vagy 7. ábra (D—D) vo­nala szerinti metszetének jobb oldalról te­kintett nézete. A 9. ábra, mint említtetett, a második kiviteli alakot mutatja, mely közvetlenül a talp sarokrészén van megerősítve és a czipő­sarkot helyettesíti. A rugalmas czipősarok egy a sarkot kö­rülfogó födőből áll, melynek (a) alapfelülete a sarok alapjának felel meg; továbbá egy a födő (d) keretét körűivevő (c) gyűrűből, mely gyűrű az (a d) födővel a sarok mellső oldalán összefügg. Ha a (c) gyűrűre és az (a d) födőre nyomás gyakoroltatik, akkor utóbbi részben az előbbibe hatol, a midőn a gyűrű és födő egy szög szárainak értel­mében, mely szög csúcsa a (b) élen fekszik, egymásiránt rugalmasak. A gyűrű és a födő egy darab aczéllemez­ből sajtolhatok; merevítés czéljából a födő

Next

/
Oldalképek
Tartalom