16915. lajstromszámú szabadalom • Vízkeringést előidéző süveg

Megjelent 1900. évi január hó 17-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16915. szám. Ve/2. OSZTÁLY. Vizkeringést előidéző süveg. EFRAN EMIL MÉRNÖK BRÜNNBEN ÉS WEISS VICTOR MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 augusztus hó 1-ike. Mindazon kazánszerkezeteknél, melyeknél a tüzelés alatt nagy víztömeg fekszik, ez a víztömeg helyzete következtében nagyon kis mértékben melegszik föl és minthogy a hidegebb sűrűbb víz a melegebb víz alatt foglal helyet, a víz két vízbevezetés között eltelő idő alatt egyáltalában nem fog keringeni. A szóban levő vizet némi mozgásba csak akkor fogjuk hozni, a mikor a kazáftba friss vizet nyomunk be, mert eme friss víz hőmérséklete mégis kisebb, mint a kazánban lévő. valamennyire fölmelegedett vízé. Ennek a nyugalomban lévő víztömegnek a hatása a kazánnak a tüzelés alatt fekvő részének kimaratásában, a kazán bádogok külső és belső fölűletének elrozsdásodásában és a kazán varratok meglazulásában nyilvánul. Eme hátrányokon a szóban levő süveg alkalmazásával kívánunk segíteni, mely süveg az 1. ábra hosszmetszetben (Dupuis-) kazánba beépítve látható. A 2. ábra a kazán és süveg keresztmetszete az 1. ábra (x—y) vonala szerint, míg a 3. ábra a süveg felének keresztmetszete. Ezekből az ábrákból kitűnik, hogy a keringést előidéző süveg egy (K) bádogernyőből áll, melyet a kazán valódi fűtőf'ölűlete vezetés és sugárzás által melegít. Az ernyő alatt nagy mennyiségben fejlődő gőz ós fölmelegedő víz fölhajtása a tüzelés fölött fekvő víztömeg keringését idézi elő, de azonkívül a berendezés azt is biztosítja, hogyr

a fütőfölűletek csak bizonyos fokig tisztított vízzel jönnek érintkezésbe, tehát hogy azokra kazánkő alig rakódik le. A (K) bádogernyő fölső részében az (Sl) támszögecsek segélyével egy (H) süveg van megerősítve, melynek (W) oldalfalai (S) hosszanti hasítékokkal vannak ellátva és melynek viszonylagos nagysága a rajzokból tűnik ki. A süveg hátsó (Wl) falán a kazánba nyúló (R) szívócsövek vannak megerősítve, melyek a mélyen fekvő vizet fölszivják. A süveg működési módja a következő: A közvetlen fűtőfölűlet fölött fekvő víztömeg a benne lévő sok gőz és kis sűrűsége miatt meglehetősen nagy erővel fog fölemelkedni, de úgy a (K) ernyő, mint az ebben lévő (H) süveg meggátolja, hogy egyenesen fölemelkedjék. Ennek az a következménye, hogy a gőz a süveg és ernyő alatt gyül össze és arra keres útat, amerre talál, tehát a (p) nyilak irányában az ernyő és süveg között lévő hasítékon fölemelkedik, magával ragadja az ernyő alatt lévő víz és