16914. lajstromszámú szabadalom • Újítás csekély hőkapaczitással bíró ellenállásokon

Megjelent 1900. évi január hó 16-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16914. szám. VI I/g. OSZTÁLY. Újítás csekély hó'kapaczitással biró ellenállásokon. ALLGEMEINE ELECTRICITÁTS-GESELLSCHAFT CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1898 márczius hó 23-ika. Sok technikai czélból kívánatosak oly ellenállások, melyek csekély hőkapaczitással bírnak, azon czélból, hogy a rajtuk keresztülhaladó áram ezen ellenállásokat lehetőleg gyorsan azon állapotba hozza, a mely az áram intenzivitásának megfelel, így pl. különösen fűtőtesteknél nagyon czélszerű, ha azok az áram bekapcsolása után gyorsan elérik az érvényesülésüknek megfelelő hőmérsékletet. Az elektromos fűtőtestek gyakorlati alkalmazhatósága igen gyakran épen ettől függ, különösen pl. másodrendű vezetőkből álló világítótestekkel bíró lámpáknál, melyeknél a másodrendű vezető előmelegítésére szolgáló fűtőtestnek pár másodpercz lefolyása alatt izzó állapotba kell jutnia. Még tetemes hőkoefüezienssel bíró ellenállásoknál is elengedhetetlen föltétel a csekély hőkapaczitás, ha az áram bekapcsolása alkalmával az elérni szándékolt viszonynak a hőmérsékletben és az elektromos áram vezetésében gyorsan kell bekövetkeznie, valamint az ellenállásnak az áramfeszültség hullámzását gyorsan kell követnie. Jelen találmány abban áll. hogy az említett czélok elérése végett az ellenállások számára való hordozóanyag tömegét lehető legkisebbre szállítjuk le. Ezen czél elérésére különböző utak kínálkoznak. Lehetséges ugyanis a vezetőanyagot igen vékony pálczákra vagy vékony falú csövecskére (1. és 2. ábra) sűrű tekercsekben fölgöngyölni, vagy pedig ugyanazt igen vékony keretre lehet kifeszíteni (3. ábra), mely keretet esetleg valamely üreges test is helyettesítheti, mint az a mellékelt rajzlapon a 4. ábrán látható. Továbbá az egymás mellett sűrűn álló tekercsbe összegöngyölt sodrony, melynek különben keresztmetszete tetszőleges lehet (5. ábra), hordozójába is beágyazható (6. ábra), miközben a sodronytekercset valamely rendkívül vékony szigetelő réteggel, pl. zománczczal, lakkal, porczelánnal stb.-vel vonjuk be. Ez a legegyszerűbb módon úgy történhetik, hogy a sodronytekercset a pépszerű szigetelő anyaggal bemázoljuk, vagy esetleg magát a sodrony tekercset a szigetelő anyagba belemerítjük, ezután megszárítjuk s szükség esetén még kiizzítási eljárásnak is alávetjük. Ugyanezen eljárás szolgálhat az 1—4. ábrákban bemutatott ellenállás egyes sodronytekercseinek szigetelésére is. Mindenesetre tehát arra kell ügyelnünk, hogy a hordozóanyag tömegét épen csak akkorának hagyjuk meg, a mennyi szükséges, hogy az egyes sodrony meneteknek eltolódása meggátoltassék. Ha az ellenállás anyaga oly fémből áll,