16875. lajstromszámú szabadalom • Újítások varrógépeken

— 3 -ködve, a varrást ismeretes módon foganatosítja, a mikor is a fonal ismeretes módon a tűhöz vezettetik alkalmas (60 és 61) tápláló karok által. Hogy a szövetdarabokat széleiknek behajlításával egymással való összevarratásuk közben helyzetükben megtartsuk, egy segédszerkezetet kell elrendeznünk, mely a függélyes (63) kar által hordott (62) tartóból áll (6. ábra), mely fölső végén a gép fején átjáró (64) rúddal van összekötve. A (63) kar és a gép váza között a (66) spirálrugó van elrendezve (7. ábra), mely rendes körülmények között az említett kart és a vele összekötött tartót nyugalmi állásban tartja. Ha a szövetdarabok szélét szegély képzése czéljából be akarjuk hajlítani', akkor mindenekelőtt a (62) tartót a (67) fogantyú segélyével előre menesztjük, a mikor is a (65) rúd által hordott (68) kampó egy rúgó által a vázba akasztatik, úgy hogy a tartó előre tolt állásában rögzítve marad. Ezáltal a tartó a szövetlapok széle fölé került, a mikor is a szövetdarabokat kézzel behajlítjuk, mely helyzetben azok a tartó által megtartatnak. Ezek után a gép megindításakor a (36) bütykös korongon alkalmazott (69) peczek a (68) kampóba ütközvén, ezt kikapcsolja úgy, hogy a (66) rúgó az említett tartót nyugalmi állásába viheti vissza. Hogy a szövetdarabok a (12) szorítókhoz párhuzamos helyzetben tartassanak, azoknak (11) karjain (8. ábra) a (70) vezetékek vannak megerősítve. A varrógép működése már most a következő : Az 1. ábrában a gép összes alkatrészei azon állásban vannak föltüntetve, melyben azok a szövetdaraboknak a gépbe való beillesztésekor vannak. Ekkor ugyanis a (12) szorítók zártak és ezek és a (17) • rudak között megfelelő szabad tér van, a (26) tövis meg van emelve, a lehajlító pofák szét vannak feszítve, míg a menesztő pofák előretolva és zárva vannak. A szövetdarabokat már most a (12) szorítók és a (70) vezetékek (4. ábra), valamint a menesztő karok között a leírt módon beillesztjük, a mikor is ez utóbbiakat az (50) szögemeltyűvel összeköttetésben álló lábitó lenyomása által szétfeszítjük. Miután a szövetdarabokat ekként beillesztettük, a lábítót a menesztő karok zárása czéljából eleresztjük. Ezután a gépet működésbe hozzuk, a mikor is a hajtó tengely forgása közben a (12) szorítókat széttolja, a (17) rudakat ellenben egymás felé közelíti, a mikor is ezek a szövetdarabokat megfogják. A behajlító (22) pofák a leírt összeköttetésüknél fogva befelé menesztetnek és ezáltal a szövetdaraboknak a (12) szorítókon túlnyúló szélét ezek fölött behajlítják. Erre a tövis lesülyesztetik, mely a lehajlított széleket a (1.2) szorítók között behajlítja, a mint ez a 11. ábrában látható; ezután a tövis megemeltetik, a (12) szorítók záratnak, miáltal a közöttük lévő széleket egymáshoz szorítják. Már most a tű a behajlított széleken keresztül a hajó-szelenczébe szuratik. Midőn a tű a szövetdarabokon áthatol, a (17) rudak kissé szétfeszűlnek és ezután újból záratnak. Miután a tű a hajószelenczéből visszamozgott, a (17) rudak a (12) szorítókból újból eltávolíttatnak, míg maguk a (12) szorítók kissé megnyílnak, hogy a menesztő pofák a szövetdarabokat az egy öltésnek megfelelő hoszszal előre vezessék. Magától értetődik, hogy a (34) szán minden egyes tűszúrás után működésbe hozatik, hogy ezáltal menesztő pofáival a szövetdarabokat a következő tűszúráshoz megkövetelt állásba előretolja; a midőn ugyanis a menesztő pofák löketük végére értek, azokat a (44) bütykös korong által szétfeszíti és ezen nyitott állásukban a szánt befolyásoló rúgó előre mozgatja. Mihelyt a pofák ezen utóbbi mozgásukat befejezték, a (44) bütykös korong máris eléggé elforgott, hogy az említett pofák bezáródjanak és ez által a szövetdarabokat megfogják. Az előzőkben már leírt beállító szerkezet lehetővé teszi, hogy a szán löketét és következésképen az öltés távolságát is szabályozhassuk. A gép további működtetésénél a szövetdarabok szélének következő része hajlíttatik be és az így behajlított szélek folytatólagosan összevarratnak, a mikor is a szövetdarabok minden egyes tűszúrás után egy öltés távolságával előre menesztetnek. A mint