16842. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és szerkezet gőzjárműveknek egyetlen beállítással történő szabályozására

_ 2 -lesztő teljesítményét a vontatási ellenállással osztjuk. A kiegyenlődés annál gyorsabban történik, minél kisebb a gőzfejlesztőnek ür-és hőtartalma. Az időegységben fejlesztett gőz mennyiségét és annak szárazsági, illetve túlhevítési fokát az időegység alatt elégetett fűtőanyag mennyiségének és az időegység alatt táplálásra fölhasznált víz mennyiségének kapcsolt beállításával szabályozzuk, függetlenül a szivattyú változó hatásától és a változó gőznyomástól, vagy ettől csak annyiban függőleg, hogy a vízmennyiségnek a fűtőanyag mennyiségéhez való aránya a nyomással czélszerűen némileg változik. Folyékony fűtőanyag használata esetén az elégetett mennyiség egyenlő a tüzeléshez hozzáfolyó mennyiséggel. Ha eközben gőzzel vagy nyomólevegővel való szétpermetezés történik, akkor a legkedvezőbb fűtési hatásfok elérésére kell, hogy ezen szétpermetező folyadék mennyisége is bizonyos függésben legyen a fűtőanyag mennyiségétől. A teljesítmény önműködő szabályozására tehát szükséges, hogy több (pl. három) folyadéknak az időegység alatt a gőzfejlesztőhöz vezetett mennyiségeit egyetlen beállítással szabályozzuk, még pedig akként, hogy az egyes mennyiségek bizonyos ked vező arányban álljanak, mely akkor is föntartandó, ha valamely folyadékból átmenetileg nem áll a kellő, a beállításnak megfelelő mennyiség rendelkezésünkre (pl. elégtelen szivattyúszolgáltatás vagy a permetező folyadék túlságos csekély nyomása esetén stb.). Ezen követelménynek megfelelően az egyes mennyiségeket következőképen szabályozzuk : a) A tápvíznél, mely a változó kazánnyo más ellen vezetendő be, egy tápvízszabályozóval, melyet a tápszivattyúszívó-, vagy nyomó-vezetékében rendezhetünk el. Az első esetben a tápvízszabályozó (1. ábra) a (Dl) és (D2) tartályokból áll, melyek az (M) membrán vagy egy dugattyú által egymástól el vannak különítve és csak az(Sl) fojtónyílás útján közlekedhetnek egymással; (Dl) azonkívül a (Z) csövön keresztül a víztartállyal, (D2) pedig az (L) csövön át a szivattyú szívóvezetékével áll összeköttetésben. A (D2) tartályon a (V) tolattyú van elrendezve, melyet a (P) külső erő terhel meg és mely az (M) lemezre támaszkodik. Ezen tolattyú levegőt bocsát (D2) be, mihelyt a (Dl) és (D2) közötti nyomáskülönbség a (P) terhelést túlhaladja. A szivattyú szívóteréhez tehát egy állandó, a (P) terheléssel és az (Sl) fojtónyílás harántmetszetével arányos vízmennyiség áramlik. Az időegység alatt szolgáltatott vízmennyiséget tehát vagy az (Sl) fojtónyílás beállításával állandó (P) terhelésnél, vagy fordítva a (P) terhelés beállításával állandó (Sl) fojtónyilásnál határozhatjuk meg. A második esetben (2. ábra) a tápvízszabályozó két összekapcsolt (Ml M) membránból vagy dugattyúból áll. melyeknek (Dl) és (D2) hátsó kamrái (Z)-nél a szivattyúvezetékkel, (K)-nál a kazánnal akadálytalan összeköttetésben állanak; a szivattyúvezeték a kazánnal az (Sl) fojtónyíláson át közlekedik, a reservoirhez vezető (U) túlfolyási vezetékkel ellenben a (V) túlfolyási szelepen át, mely a membránokkal laza összeköttetésben áll; ez utóbbiakat még a külső (P) erő terheli meg. Ha az (Ml) és (M2) membránoknak hatásos nyomófölületei egymással egyenlők, akkor (Dl) és (D2) között a kazánnyomástól függetlenül a (P) terheléssel arányos állandó nyomáskülönbség áll elő, melynek következtében az (Sl) fojtónyílás nagyságának megfelelően egy állandó vízmennyiség áramlik a kazánba, míg a fölösleges víz az (U) túlfolyási vezetéken át a reservoirba folyik vissza. Ha a hatásos nyomófölületek különbözők, akkor a nyomáskülönbség a kazánnyomás nagyságával változik. A tápvízmennyiség beállítása ugyanúgy történik, mint az előzőleg leírt elrendezésnél. b) A fűtőanyagnál egy a fűtőanyag számára szolgáló szabályozó által, melynek szerkezete és működési módja ugyanolyan, mint a tápvízszabályozóé (1., illetve 2. ábrák); azon esetre pedig, ha a fűtőanyag bevezetése nem szivattyú, hanem egy nyomótartály által történik, a beállítás a (VI