16839. lajstromszámú szabadalom • Melegítő-, hűtő-, vízleválasztó stb. berendezés

alaptest alakjától, hanem a kétféle tányé­rok széleit burkoló két ideális fölület alak­jától függ és ezeknek a fölületeknek kell kúpoknak vagy közel kúpoknak lenniök. így például használhatók hengeres palástfölüle­tek is, melyeknél a belső palástfölület tá­nyérainak átmérője lefelé (nagyobbodik, míg a külső palástfölület tányérainak átmérője fölfelé nagyobbodik. Tehát a «kúpos» szó mindig ebben a jelzett értelemben veendő. A berendezés nagyon sokféle czélra hasz­nálható. Használható például gőzkazánoknál a víz és gőz elválasztására, mely esetben az a fő gőzvezetékbe van iktatva, oly módon, hogy a gőz (A)-nál (1. ábra) áramlik be és (B)-nél vezettetik el. Útközben a vizet a tányérok fölfogják és az ily módon össze­gyűlt víz a (C) csőcsonkon, mely a kazánba a legmagasabb vízállás fölött betorkoló és egy kis visszacsapó szeleppel fölszerelt cső­vel va:i összekötve, jut be ismét a kazánba. Az olajnak és gőznek elválasztása czéljá­ból az 1. ábrán látható berendezést közvet­lenül o, gőzhenger kifuvató csövével kap­csoljuk össze, úgy hogy a fáradt gőz az (A) csőcsonkba jut be és a (B) csőcsonkon át távozik el. Az olajat, mely a gőzzel (csapa­dékvízzel) rendesen keverve van, a tányérok szélei fogják föl és a (C) cső vezeti el. Kon­denzácziós gőzgépeknél a (C) cső a légszi­vattyúval egy gyűjtőedény közbeiktatásával van összekapcsolva, a fölgyúlt olajat pedig a kapcsoló cső elzárásával vezetjük el. A víz és gáz elválasztására a berendezést oly módon használjuk, mint azt föntebb le­írtuk. A 2. ábrán látható berendezés külső hű­tésű vagy víz-befecskendezéssel hűtött kon­denzátor vagy hőmegtakarító gyanánt a ka­zán tápláló vizének előmelegítésére használ­ható. Mindkét estben a kondenzálandó vagy me­legítendő anyag mennyiségének megfelelően több ily berendezés kapcsolható össze. A gőz kondenzálása czéljából a tápláló­vezetékbe megfelelő mennyiségű vizet fecs­kendezünk be. A keverék az (A) csőbe áramlik be. A berendezésen való áthaladása közben a keveréket külső hűtéssel tovább kondenzáljuk, egy a (B) csőcsonkkal kap­csolt kapcsoló csövön a légszivattyú által továbbvezettetik és mint csapadékvíz hasz­náltatik föl. A hűtéshez szükséges vizet fölül vezetjük be a belső palástba, melynek üregét a víz kitölti. A palástok összetartására, illetve egymás­sal szemben való tömítésére egy csavar és kengyelek szolgálnak, melyek a palást alsó nyílását annyira elzárják, hogy a hűtővíz­nek csak egy része folyhassék ki. A víz többi része a palást üregét egészen a kis furatok­kal ellátott széléig tölti meg és a külső pa­lást külső fölületén csörgedezik végig. A víz alul ismét összegyűjtetik és a gyüjtőtar­tályba vezettetik be. A berendezésben le­választott vizet a légszivattyún belül al­kalmazott táplálószivattyú nyomja a ka­zánba. Ha a berendezést a kazántápláló vizének fölmelegítésére használjuk, azt a füstgázo­kat a kéménybe vezető rókatorokban he­lyezzük el. A füstgázok a berendezés külső fala mentén haladnak. A fölmelegítendő ka­zántápláló vizet a berendezéssel és kazán­nal kapcsolt táplálószivattyú a kazánba nyomja. SZABADAI.AU IGÉNY. Melegítő-, hűtő-, vízleválasztó- stb. berende­zés, mely egy kifelé álló, tányéralakú (m) karimákkal ellátott belső (E) palástból és egy befelé álló, tanyéralakú (n) karimák­kal ellátott külső (K) palástból áll, az által jellemezve, hogy a tányérok szélén átmenő burkolófölület egy irány felé megszűkülő (kúp-) fölűletet képez, oly czélból, hogy a kétféle tányérok egymást némileg túlfödjék és hogy a külső pa­lástot- a belsőbe könnyen be lehessen tolni. (1 rajzlap melléklettel.) FALUS K&S7.VÉNV l 4 kS ASÁG NYOMDÁJA II D A P ESTE"

Next

/
Oldalképek
Tartalom