16827. lajstromszámú szabadalom • Pneumatikus folyadékemelő berendezés

— 2 Szívócsövével jöjjön kapcsolatba. A folyadék | ekkor a szivókosáron és a (b) edény alsó j végében lévő szívószelepen át fölemelkedik és megtölti a (b) edénynek a nyomószelep alatti részét. Erre a (c) csapot elfordítjuk, úgy, hogy a (b) edénnyel a (d) nyomócső jöjjön kapcsolatba, a melybe egy (p) légüst van beiktatva. A levegő ekkor nyomást gyakorol a folyadékra, a melj- a csaknem az edény fenekére érő szállítócsőbe nyomul és ezen át az (o) tartályba folyik. Eközben a folyadék egy része az (f) csap által job­ban vagy kevésbé elzárt csőágba jut és a (g) váltókészülék külső edényét megtöltve, a (h) úszót fölemeli és a (k) bura (i) lég­szelepét kinyitja. Csakis ezután nyomulhat a folyadék alulról a (k) bura alá és emel­heti föl az (1) úszót, mely a (c) csapot rög­tön elfordítja és a (b) edényt ismét az (e) szívócsővel hozza kapcsolatba, úgy, hogy ezen edény újból megtelik. Egyidejűleg azonban az (m) kiömlőszelep is kinyittatott, úgy, hogy a folyadék a (g) vágókészülék­ből az (n) csap által szabályozható sugár­ban lefolyik a (c) tartályba. Ekkor először is a (h) uszó siilyed le és ismét elzárja az (i) légszelepet, úgy, hogy a (k) bura alatt lévő folyadék nem távozhatik el. Ezen folyadék csakis akkor folyhat ki a bura alól, midőn a folyadék felszíne a bura alsó élénél mélyebbre sülyedt. Mihelyt ez beáll, a levegő alulról a (k) bura alá hatol és az ebben lévő folyadék lefelé folyik. Ekkor az (1) uszó egyszerre lesülyed, elfordítván a (c) csapot és elzárván az (m) szelepet, mire a játék újból ismétlődik. Az (n és f) szele­pekkel a berendezés működését pontosan lehet szabályozni. A (k) bura alsó éle egyenlő magasságban fekszik az (o) tartályban megengedett leg­magasabb folyadék állással, miáltal az az előny éretik el, hogy a készülék játéka oly mértékben lassíttatik, a mily mértékben a folyadék az (n) csap kiömlőnyilása fölé száll, míg végül a berendezés működése teljesen megszűnik, ha a folyadék fölszine az (o) tartályban a bura alsó élének magas­ságát elérte. A (g) váltókészűlék helyett alkalmazha­tunk egy megfelelő változó áttétellel mecha­nikailag hajtott átkapcsoló-készűléket is, mely meghatározott időközökben majd a szivó-, majd pedig a nyomócsövet iktatja be. Az átkapcsolás történhetik emellett csap, szelep vagy tolattyu segélyével. A nyomócsőbe iktatott (p) légüst a sűrí­tett levegő fölhalmozására szolgál, hogy a nyomási periódus alatt a nyomás ne siilyed­hessen a megengedett határ alá, míg a szívó­csőbe iktatott (r) szelep a szállított folyadék által elnyelt, valamint esetleges tömítetlen­ség által veszendőbe menő levegő pótlására szolgál. A míg a szállítandó folyadék egyenle­tesen folyik a (b) edényhez, az (f és n) sze­lepek beállítása által a berendezés játéka úgy szabályozható, hogy a (b) edény tel­jesen soha ki ne üríttessék, úgy, hogy sűrí­tett levegő a szállítócsövön át ne távoz­hassék el. Hogy azonban a folyadék sza­bályszerűtlen odafolyása mellett is meg­akadályozhassuk a sűrített levegő eltávo­zását, a (b) edényben egy (s) uszószelepet rendezünk el (2. ábra), mely a (b) edény kiürítésekor elzáródik és így megakadályozza a levegő kinyomulását. A folyadéknak szűk fúrlyukakból való emelésénél, melyeknek csövei azonban jól egymáshoz vannak csavarva, czélszerü a 3. ábrán föltiintetett szerkezetet alkalmazni. Ez egymástól a (t) cső által megfelelő távol­ságban tartott két (u és v) dugattyúból áll, melyek a fúrásnak egy (x) terét zárják be, mely a (b) edényt pótolja. Az (i) dugattyú egy a föld fölszinéig érő (tl) csővel van összekötve. Egy (v) drótkötél a (v) dugattyú­tól szintén a föld felszínéig ér. Az (u és v) dugattyúkat czélszerü két-két tárcsából készíteni, melyek közé kaucsukgyűrűkvan­nak helyezve, még pedig a (v) dugattyú­ban egy darab, mely a fúrás csövénél vala­mivel kisebb átmérőjű és az (u) dugattyú-i ban egy hasonló és egy még kisebb. Ha már most a (tl) csövet fölső végén megfogjuk és a (w) sodronykötelet meghúzzuk, akkor a külső kaucsukgyűrű az (u) dugattyúban, valamint a (v) dugattyúban lévő kaucsuk-

Next

/
Oldalképek
Tartalom