16821. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gőzgépeknél a hengerekbe jutó víz okozta lökések elkerülésére

bített (b) csövek csatlakoznak, melyek az (s) csavarház segélyével egy-egy kisebb (c) nyomóhengerrel közlekednek, mely hengerekben egy-egy az (f) födélben vezetett (e) dugattyúrúddal ellátott (d) dugattyú mozog. Az (e) dugattyúrudak külső végei ékalakúak. Az (f) födelek, valamint a (d) dugattyúk egy-egy (g) tekercsrúgó megtámasztására szolgálnak, mely rúgok erősebb vagy gyöngébb rugókkal válthatók ki és melyek a dugattyúra ható gőznyomást fogják föl. Az alsó (t) szelepvezetéktől csekély távolságban két (i) tartóba a (h) tengely van ágyazva, melynek végeire, pontosan a szelepvezeték közepével szemben egy-egy (k) villásemelő van fölékelve, mely emelők a szelepek fölemelésére szolgálnak és (1) ellensúlyokkal vannak terhelve. A gőzbevezető csőcsonktól oldalt egy (m) kilincskerék van alkalmazva, melybe az ellensúllyal terhelt (n) kilincs fogódzik; az utóbbi fölső végével egy (p) rúd van összekötve. melynek liasítékaiba az (e) dugattyúrudak ékalakú végei fogódzanak. A mint a gőzhengerben a nyomás annak következtében, hogy a gőzhengerbe — pl. azért, mert a kazánba túlságosan sok vizet vezetünk be, vagy mert a légszivattyú a szolgálatot fölmondja, — hirtelenül egy bizonyos mennyiségű víz hatol be, növekedni kezd, a (c) henger (d) dugattyúja előre mozog, az (e) dugattyúrudak ékfölületei a (p) rudat fölemelik, az ennek következtében az (n) kilincseket kikapcsolja, tehát a két (1) ellensúly lefelé billen, a (k) villás emelő a szeleprudakon lévő (o) csapokra szorul és a két kibocsájtó szelep egyidejűleg kinyílik. A szelepek ekkor mindaddig nyitva maradnak, míg a gép ismét szabályosan nem működik. A gőzhengerekben összegyűlt víz tehát a gőzhengerekbeu lévő gőzzel együtt a kifúvató szelepeken távozik és a gép többkevesebb fordulat után, annak megfelelően, hogy a terhelés nagyobb vagy kisebb-e, megfog állani, annélkül, hogy a gép maga megsérülhetne. Hogy a gépet nagy időveszteség nélkül újból üzembe lehessen hozni, először elzáró szelepet zárjuk el, a gépet és a légszivattyút gondosan megvizsgáljuk, a leirt berendezést ismét a kezdeti állásba visszük és a gépet üzembe hozzuk. A 5—8. ábrán látható kiviteli módozatnál a gőzhenger végein alkalmazott (a) csatlakozó darabok a (b) csövek segélyével vannak az (x) szekrénynyel kapcsolva, melyben a (v) visszacsapó szelepek vannak alkalmazva és mely a (c) nyomóhengert viseli. Az (f) födélen átvezetett (e) dugattyúrúd fölső végén némileg kivastagodik és a gőznyomást egy a födél és a (d) dugattyú közé iktatott, kiváltható (g) rúgó veszi föl. Az (11) légüsttől, mely fölött a részben olajjal töltött és tetszőleges, az (nl) manometeren leolvasható nyomásra beállítható (ml) nyomószivattú van elhelyezve a (q) nyomóvezeték vezet az (il) csaphoz, melynek forgójára egy (hl) szögemelő van fölékelve. Eme szögemelő egyik karja az (e) dugatyúrúd fölött fekszik, másik karja pedig súllyal van terhelve. Az (il) csap, mely más elosztóval is helyettesíthető, a T-alakú (pl) csövön és két (ol) csövön a (kl) segédnyomóhengerekkel közlekedik, mely a (w) konzolokon állanak és melyek (r) dugattyúi közvetlenül az (al) kifuvató szeleprudak alatt foglalnak helyet. Ha már most a víz hirtelen beáramlása következtében a gőzhengerben a nyomás nagyobbodik, az illető (v) visszacsapószelep kinyílik, az (e) dugattyúrúd a (hl) szögemelőt elforgatja és az (11) légüstből sűrített levegő jut a (kl) segédhenger (r) dugattyúja alá, mi által egyidejűleg mindkét kifúvató szelepet nyitjuk. Ezek a szelepek a szeleprúdakra ható nyomás következtében addig maradnak nyitva, míg az (il) csap ismét nem záródik és a sűrített levegő el nem vezettetik. Úgy az 1—4. ábrán, mint az 5—-8. ábrán látható berendezés könnyen átalakítható balesetet elhárító berendezéssé. Ha pl. több ily berendezéssel fölszerelt gép van alkalmazva, esetleges baleseteknél az összes motorokat egy távolfekvő helyről elektromos úton meg lehet állítani, oly módon, hogy a kifuvató szelepeket nyitjuk.