16807. lajstromszámú szabadalom • Sürítő készülék kisnyomású gőzfűtéshez

Megjeleni 1900. évi január lió 11-én. MAGY. gg| KIR. SZABADALMI SmT HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 16807. szám. II/h. OSZTÁLY. Sűrítő készülék kisnyomású gőzfűtéshez. RITSCHEL HUBERT OSZKÁR MÉRNŐK CHARLOTTENBUBGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1899 junius hó 2-ika. Jelen találmány tárgya a gőzfűtésnél egy újítást képez és czélja: a fűtési berendezéseknél fölhasznált gőzt, miután már ez a melegítő testeken keresztül áramlott, teljesen sűríteni és az így keletkezett vizet egy vízelvezető csövön levezetni. Ezen czélra a fűtőtest és a sűrített gőzelvezető cső közé egy készüléket, iktatunk be, a melyet a mellékelt rajzban az 1. ábra hosszmetszetben, a 2. ábra nézetben, a 3. ábra keresztmetszetben tűntet föl, a 4. ábra a készüléket a lég-, egyszersmind gőz elvezető csővel összekötve mutatja. Ezen készülék külsőleg lényegesen nem különbözik a már ismeretes bordázott fűtőtestektől, azonban belső berendezését tekintve, egy teljesen új technikai vívmány van általa elérve. A készülék lényegében egy nagyon csekély átmérővel (3 mm) bíró és ehhez viszonyítva meglehetősen hosszú (a) csőből áll (1. ábra), a mely egy másik (b) csőbe van beillesztve. Ezen cső mindkét vége (c) illetőleg (d) csavarkapcsolóval van ellátva, melyekel ez (g) fűtőtesthez illetőleg (h) sűrítő vezetékhez kapcsolható. A (b) cső ezenkívül még (e) gyűrűket vagy lemezeket hordja, melyek egymástól csekély távolságokra vannak elrendezve. A készülék működése a következő: Miután (k) gőzvezető csőbe beiktatott (i) gőzszelep (4. ábra,) megnyittatik és a gőz (g) fűtőtestbe beáramlik, az ebben foglalt levegő (A) csövön keresztül kilép és a (h) lég egyszersmnid sűrített gőzvezető csőbe jut. E közben a (g) fűtőtestbe jutott gőz, meleg vesztességénéi fogva vízzé kezd sűrűsödni (kondenzálódni) úgy, hogy a víz súlyánál fogva lefelé szivárog és szintén az (A) csövön kezd lefolyni. Az idővel utána áramló gőz szintén a (a) csőig jut, melyen azonban nem mint egy teljes gőzsugár, hanem a magával rántott víz által akadályozva csak buborék alakban megy keresztül, amennyiben bizonyos mértékben minden gőzrészecske előtt egy vele rántott vízrészecske is nyomatik az (a) csövön keresztül. Ennek következtében a gőz lényegesen veszít gyorsaságából és a vízzel való folytonos érintkezésénél fogva valamint a külső (b) csőnek való meleg leadásánál fogva, az aránylag hosszú (a) csőben mindinkább sűrűsödik, úgy hogy teljes kondenzáczió következik be, és ez által a fönt említett czél eléretik. Az (a) cső (b) csőbe van beillesztve és a köztük levő köz jó melegvezető anyaggal kitöltve. A (b) cső felülete tetszőleges mó-