16794. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő üvegedény csiszoló gépeken
Megjelent 1900. évi január lio 11-éii. MAGY. (TÉ& KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 16794. szám. XVII/e. OSZTÁ LY. Újítások önműködő üvegedény-csiszológépeken. SCHWARZ GYULA KERESKEDŐ FREIBURGBAN. Pcrtszabadalom a 10035. sz. szabadalomhoz. Bejelentésének napja 1899 május hó 29-ike. A találmány tárgyát a 10035. sz. magyar szabadalomban védett gépeken eszközölt újítások képezik, melyeknek az a czéljuk hogy a jelzett gépek többféle czélra legyenek alkalmazhatók. A csatolt rajzokon ez a gép van ábrázolva, nevezetesen az 1—5. ábrán a gép egy kiviteli módozata látható, mely az úgynevezett orgonasíp díszítés csiszolására szolgál. Ezen ábrák közül az 1. ábra a gépoldalnézete, a 2. ábra alaprajza, a 3. ábra metszete az 1. ábra (A B) vonala szerint, míg a 4. és 5. ábra részletrajz, a 6. ábra ama föltét függélyes metszete, a 7. ábra (A B) vonala szerint, mely a 7. ábrán látható pikkelyes díszítés csiszolására szolgál, a 7. ábra eme föltét fölűlnézete, a 8. ábra metszete a 6. ábra (C D), a 9. ábra a 7. ábra (E F) vonala szerint, a 10. ábra egy egészen űj díszítési elem csiszolására szolgáló föltét metszete a 11. ábra (A B) vonala szerint, a 11. ábra a megfelelő fölülnézet, a 12. ábra metszet a 10. ábra (E F G H) vonala, a 13. ábra a 10. ábra (C R S T) vonala szerint, a 14. ábra, a 12. ábra (M N) vonala szerint míg a 10a. ábra egy a 10. ábrán metszetbeu látható rész nézete, a 12a. ábra pedig a 12. ábrán látható részt egy más helyzetben ábrázolja. Az 1—5 ábrán látható kiviteli módozatnál (F) a gépállványt jelzi. Ez (E) exczenter (2. és 5. ábra) és az q1 q* q8 emelő az (Y) csavarorsó a (Bl B B2) befogó készüléket és a (W) pofát az egyik irányba tolja, mig a (V) zsinóron vagy lánczon függő (G) súly a jelzett részekből álló föltétet az ellenkező irányban húzza. A szóban lévő szerkezetnél a berendezés olyan, hogy a (G) súly az üvegnek előre mozgását, tehát a gép üres menetét idézze elő, a munkamenetet ellenben az (E) exczenter létesítse és ez mozgassa az üvegtárgyat az (E) csiszolókorong ellenében. Az (el e2) kettős exczenter azt az időt határozza meg, mely alatt a csiszoló korong az üvegen fekszik, tehát a facetta hossza nemcsak az (E) exczenter löket hoszszától, hanem attól az időtartamtól is függ, mely alatt a csiszolószerszám az üvegtárgyon fekszik. Ez az utóbb jelzett körülmény lehetővé teszi, hogy a gép az üvegtárgyon három) négy, öt vagy több egymást követő időszak | alatt hosszabb vagy rövidebb facettákat
