16753. lajstromszámú szabadalom • Újítások önműködő telefonközpontokkal bíró telefonhálózatok állomásain

— 6 — nalba, azután az (x) forgattyút forgatja. Ennek következtében az (y) kar a (z) kontaktusra fog feküdni, tehát a központba negativ áramhullám fog menni, mely a kocsit a kezdeti állásába vezeti vissza. Ekkor már csak az marad hátra, hogy a központon lévő kommutátort a nyugalmi helyzetbe vigye vissza. Ebből a czélból az előfizetőnek csak a (0) forgattyút kell forgatni, úgy hogy az (a) dob a zérus helyzetbe térjen vissza. Mikor a fölhívó az (s) nyíláson át a zérus számot meglátja, úgy saját készülékének, mint a központi készüléknek összes részei a nyugalmi helyzetbe jutottak. A fölhívott előfizetőnek a központon lévő kommutátorjáuak karját a fölhívó előfizető tudvalevőleg az első szektorra állította. Ezért a fölhívott előfizetőnek a kommutátorkart a nyugalmi helyzetbe kell visszavezetnie és ebből a czélból kilencz pozitív áramhullámot kell a központba bocsátania. Ezért a készülékének (0) forgattyúját forgatni kell, de ügyelni kell arra, hogy az (50) horog kiemelése előtt a két (bl bl 1) kiugrás az (e) kefét elhagyja. Mikor a két kiugrás a kefét elhagyta, az (s) ablakon egy vörös vonal válik láthatóvá, ezután az (50) horog kiemelhető, minek következtében a kapcsoló szerkezet a vonalba kapcsoltatik. Ekkor az (o) forgattyút forgatjuk, míg az (a) dob a zérusra nem áll. Ez által annyi pozitív áramhullám bocsátható a vezetékbe, hogy a központi állomáson lévő kommutátor a zérus helyzetre álljon be. Hogy az óraművet fölhúzhassuk, egy (60) forgattyú van alkalmazva, melynek segélyével a rúgót közvetlenül vagy fogaskerekek közvetítésével lehet fölhúzni. SZABADALMI IGÉNYEK. Újítások önműködő telefon központokkal bíró telefonhálózatok allomásain, nevezetesen a Wallace-féle 10312 sz. szabadalomból ismertté vált központokat bíró hálózatok állomásain, nevezetesen: 1. Az előfizetőnek a központi állomáson elhelyezett kommutátorainak karja működtetésére szolgáló negativ és pozitív áramhullámok létesítésére egy szigetelő anyagból készült (a) dob, melyen két fémből készült (b) és (c) gyűrű van alkalmazva, mely gyűrűk közül az egyiknek két (bl bl) kiugrása, a másiknak pedig tiz (c cll...clO) kiugrása van, és melyek oly módon vannak a dobra fölékelve hogy az első két (bl bl) kiugrás előbb jöjjön a megfelelő (d) (e) kefével kontaktusba és csak ezután jusson a többi tiz (cl cll clll...clO) kiugrás egymásután a másik (g) kefével kontaktusba, mely dob forgatására az (o) forgattyú tengelyére ékelt fogaskerékbe fogódzó (j) fogaskerék szolgál, és mely dobot egy kilincs alkalmazása miatt csak egy értelemben lehet forgatni. 2. A központon lévő kocsik eltolására szolgáló áramhullámok megszámlálására szolgáló egy sor, egy óramű által hajtott és egymással megfelelő áttevések segélyével oly módon kapcsolt (t tl tll) korongból álló számlálóműnél, hogy a második (tl) korong az első (t) korong egy teljes fordulata után egy tized fordulatot végezzen és a harmadik (tll) korong a második (tl) korong egy teljes fordulata után egy tized fordulatot végezzen, egy elektromos szabályozó készülék, mely egy (28) tengely körül forgatható, egyik végén egy akasztókkal ellátott (27) fegyverzettel bíró (23) elektromágnesből áll, mely akaszték mozgásánál az óramű egy kerekébe befogódzik, illetve abból ismét kikapcsolódik és így a számlálóművet működteti. 3. A 2 alatt jelzett számlálóműnél a (tll tl t) korongok kapcsolására szolgáló áttevés, melynél az első és második (tll), illetve (tl) korong egy (34), illetve (3 >) kivágással és a második és harmadik (tl), illetve (t) korong egy (35), illetve (37) fogazással van ellátva, melyekbe a korongok tengelyével párhuzamos (38) tengelyre fölhúzott (39), illetve (40) fogaskerék fogódzik, úgy hogy a (tll), illetve (tl) korong mozduljon el, mikor a (35), illetve (37) fogazás, a (40), illetve