16751. lajstromszámú szabadalom • Gőzkazán gyors gőzfejlesztésre

bádogköpeny mellső része át van fúrva és (v) lyukakkal van ellátva. Ezen gőzkazánberendezés csekély súllyal és térfogattal bír, mert az azbeszt nagy fűtőfölületet nyújt. Az 5., 6. és 7. ábrák ezen gőzkazánberendezés egy módosítását mutatják. így pl. (5. ábra) az elemeket alkotó (a és b) csövek hengeralakúak és nem laposak és két konczentrikus cső által képeztetnek, melyek közé az azbesztet helyezzük. A közbenső (c) lemezen egy vagy több (d) szelep van. Mindegyik elem egyik vége (o) csővel áll öszszeköttetésben, melyben a víz folyik, másik vége pedig az (1) gőzvezetékkel. A működés módja ugyanaz, mint föntebb leírtam. Emellett mindazon kiviteli módozatok alkalmazhatók, melyek nagy fűtőfölületet nyújtanak, így pl. a csőalak (5. ábra). Ezen elemeket boltozat alakjában állítjuk föl, melyben a (q) kemencze áll. Miután a gázok az elemek fölületéit érintették, azokon áthaladnak és a kéménybe jutnak. A helyett, hogy az (a és b) csöveket egymás mögé helyeznők, egy csővel köthetők össze (6. ábra), annak megakadályozására, hogy a rések a tűzbe jussanak. Könnyű továbbá csöves kazánt is szerkeszteni (7. ábra), minthogy elegendő a (b) csöveket az (x x) lemezek mindkét oldalára szegecselni, az (a) csöveket lyukakkal ellátni és azokat konczentrikusan a (b) csövekbe helyezni; az (a) csövek egyik vége zárt és az azbeszt ezen csövek körül van elrendezve. A csövek vagy csősorozatok az eddig szokásos módon vannak összekötve és úgy csoportosítva, hogy egy szállítható gőzkazánt könynyen elő lehet állítani. Előnyös ezen csöveket vagy csősorozatokat akképen elrendezni, hogy a forró gázok a meleg tökéletes kihasználása végett ide-oda vonuljanak. Az (x—x) lemezek egyike az (o) vízszekrény falát képezi, melybe a tápszivattyú a vizet nyomás alatt befecskendezi; a víz az alsó (a) csőbe kis, a beömlési helytől az elzárt végrész felé fokozatosan kisebbedő lyukakon lép be és ily módon elgőzölög. A gőz az (y) összekötő részbe és innét a második (a) csőbe lép be. Továbbá végigvonul az azbeszten s így először megszáríttatik. Ezután a második (w) összekötő részbe s innét a harmadik (a) csőbe jut, melyben tökéletesen megszáríttatik stb. Az utolsó csősorozatból kilépő gőz az (1) szekrényben gyűlik össze, mielőtt az üzemgéphez vezettetnék. Mindegyik ily módon alkotott kígyócső egy-egy elemet alkot, mely folytonos gőztermelésre alkalmas; ezen kígyócsöveket alkotó csöveknek alsó sorozata a vizet elgőzölögteti és minden utána következő sorozatban a gőz tökéletesen megszárad és túlhevíttetik; ezen elrendezésnél teljesen lehetetlen, hogy a gőz vízrészecskéket ragadjon magával. A helyett, hogy a (b) cső belsejében egy másik, lyukakkal ellátott (a) csövet rendeznénk el, ez a (b) cső tetszőleges alakú az| beszttel lehet megtöltve; az (a) cső ekkor | természetesen elmarad és maga a víz nedvesíti az azbesztet. Az (y és w) összekötő részek (z) csapokkal vagy ellenőrző lyukakkal vannak ellátva a csövek tisztítása ós az azbeszt megújíthatása czéljából. A nyomás nagy gyorsasággal emelkedik és a meggyújtástól számított két perez alatt két légnyomásra emelkedhet. Azbeszttömítés alkalmazása bármilyen kazánnál a következő előnyökkel jár: A kazánkő és meszes rétegek poralakban az azbeszten gyűlnek össze; meggátoljuk, hogy a gőz vízrészecskéket ragadjon magával; tökéletesen száraz és túlhevített gőz termeltetik; a fűtőfölület tetemesen szaporodik; szabályos és gyors gőztermelést érünk el; a termelt gőzmennyiség körülbelül kétszerese annak, melyet ugyanabban a kazánban az azbeszttömítés eltávolítása esetén termelhetünk, minek folytán lehetővé válik olyan könnyű és szállítható gőzkazánt előállítani, mely gyorsan és szabályosan száraz és túlhevített gőzt termel. A leírt kiviteli alakot a különféle czéloknak megfelelően módosíthatjuk, különösen oly módon, hogy az desztilláczióra, fűtésre stb. alkalmassá váljék. A kazánszerkezet lényege az azbeszt alkalmazásában fekszik, mely gyékények, szövetek, kötegek, zsinó-